Ismerd meg Péntek Tündét! – Kulisszatitkok az írótól

1. Milyen zsánerben írsz? 

A hagyományos romantikus vonalon mozognak a regényeim, nem illenek rájuk olyan címszavak, mint dark, fantasy, erotikus vagy krimi. Mindegyik történetemben meghatározó elem az utazás, komoly hangsúllyal bír a cselekményben az adott helyszín. Ha létezne olyan alműfaj, hogy „utazós romantikus”, akkor leginkább oda lehetne besorolni a könyveimet.

Hiszek abban, hogy az életben nincsenek véletlenek, minden okkal történik, éppen ezért a regényeimben fontos a sorsszerűség ábrázolása. Olvasóként rajongok az olyan romantikus történetekért, amiken lehet nevetni, sírni és az utolsó oldal után is sokáig velem maradnak. Alkotóként nekem is az a célom, hogy ne csak írjak a karaktereim érzéseiről, hanem az olvasóim szívéhez is eljussanak a soraim.

2. Hogyan kezdtél el írni?

Már nem emlékszem rá. Általános iskolában is kellett fogalmazásokat írni, és én már azokat a feladatokat is nagyon élveztem, mindig is szerettem elengedni a fantáziámat. Az írás szeretete végigkíséri az egész életemet. Sokáig újságíró szerettem volna lenni, amikor pedig egyértelmű lett, hogy nem az lesz az utam, egy kulturális témákkal foglalkozó blogot hoztam létre, és lelkesen írtam film-, színház-, és könyvkritikákat, illetve az utazási élményeimről is beszámoltam. A COVID idején jött az elhatározás, hogy megpróbálkozom a regényírással, akkor készült el az első kéziratom. Aztán megjött a kedvem hozzá, hogy még többet is írjak.

3. Hány könyved jelent meg eddig?

Eddig négy könyvem jelent meg. Elsőként 2023-ban jött ki a Csak még egy perc, ami a hatodik kéziratom volt, és egy álmom vált valóra azzal, hogy a könyvesboltokban viszont láthattam a saját regényemet. 2024-ben érkezett a Bárhová mennél, ami két régi kéziratom összedolgozása és mindent összevéve több, mint egy év munkája van benne. Ugyanebben az évben egy másik nagy vágyam teljesült a Hóesésben találkoztunk-kal, ugyanis mindig is szerettem volna egy kifejezetten téli hangulatú regényt írni. 2025-ben pedig az Egy másik életben került a boltok polcaira, ami talán a legkomolyabb olvasmány mind közül, egészen mély témákat is boncolgat a csillogó felszín mögött.

4. Ki az írói példaképed?

Nincs írói, és másmilyen példaképem sem. Úgy gondolom, mindenkinek a saját útját kell járnia, a saját céljait kell elérnie, a saját hangját kell megtalálnia. Persze az is nagyon fontos, hogy például egy író tisztában legyen a kortárs irodalommal, ismerje azokat szerzőket, azokat a sikerkönyveket, amilyen zsánerben alkot. Mások életpályája és mások művei lehetnek inspirálóak, de szerintem tévút egy példaképet követni, az ő egyéni teljesítményéhez mérni a magunkét. Hiszen nem vagyunk egyformák és nem is lehetünk azok.

5. Mi volt a legfurcsább dolog, amire rákerestél a Google-ön kutatómunka közben?

Izland gasztronómiája nem mindennapi és nagyon alaposan elmélyültem az internet bugyraiban, amikor a Hóesésben találkoztunk-hoz gyűjtöttem helyi érdekességeket. Esznek fókauszonyt, rothasztott cápát, bálnát, lundát – és perzselt birkafejet. Valamiért úgy éreztem, ez utóbbit muszáj látnom, szóval begépeltem a Google képkeresőbe a svið szót. Javaslom, hogy csak saját felelősségre kövesse bárki a példámat. Ellenben a regényemben egy egész vicces jelenet kerekedett belőle, úgyhogy volt értelme utánanézni, hogy tényleg annyira borzasztó-e, mint amilyennek hangzik. Amúgy igen...

6. Ki a kedvenc saját magad által alkotott karaktered?

Alapvetően mindig félek a férfi karakterektől, amikor őket ábrázolom és a gondolatvilágukat jelenítem meg – aztán írás közben érdekes módom mégis azt élvezem a legjobban, amikor az ő fejükkel kell gondolkodnom. Nagyon szeretem Dominique-et a Csak még egy percből, illetve a Hóesésben találkoztunkból Dr. Erikre különösen büszke vagyok. Tudom, hogy ő egészen megosztó karakter lett: többeket irritál a tudálékossága, sokan viszont a szívükbe zárták, hiszen egy nagyon is szerethető férfi – csak borzasztó rosszul kommunikál.

7. Hogyan kezeled az írói blokkot, vagy ha elakadsz a történetben?

Lehet, hogy furcsán hangzik, de nekem még sosem volt ilyen. Az egyetlen problémát az okozza, hogy kevés időm van az írásra, a fejemben pedig sokkal több az ötlet és a gondolat. Amikor belelendülök, nehéz megálljt parancsolni és ilyenkor szokott előfordulni, hogy hajnali kettő van, nekem pedig reggel hatkor kelnem kellene...

8. Melyik könyvedet filmesítenéd meg, és ki játszaná a főszerepet?

Szerintem a Bárhová mennél-ből egy nagyon szép romantikus filmet lehetne készíteni, hiszen egy csillagokban írt szerelem történetét meséli el a varázslatos Írországban. Amikor a regény kéziratán dolgoztam, Katie karaktere eleve egy Liv Tyler típusú éteri szépségként jelent meg előttem. Conor szerepére pedig az észak-ír származású Jamie Dornant tudnám elképzelni, és egyáltan nem A szürke ötven árnyalata miatt. Sokkal inkább azért, mert látom őt egy olyan ír kocsmárosként, akiben megvan az a különös elegye a keménységnek és a melegségnek, a vidámságnak és a szomorúságnak, ami csak az íreket jellemzi.

9. Mennyire vagy jelen te magad a történeteidben?

Szerintem nem lehet úgy regényt írni, hogy a szerző ne bukkanjon fel benne. Konkrétan önmagamat egyetlen szereplőként sem írtam bele, de saját élettapasztalatokból és élményekből bőven merítkeztem. Eleve csak olyan helyszínt választok, ahol már jártam, így az én szememmel mutatom meg az olvasóknak a helyi érdekességeket és utazási emlékeket is beleépítek. Vagy például sokáig dolgoztam ügyfélszolgálatosként, így nem kellett túl komoly kutatómunkát végeznem a Csak még egy perc Emeséjének call-centeres munkájához, vagy az Egy másik életben operaházi jeleneteihez sem kellett nagyon utánajárnom a Bohéméletnek, mert már többször láttam az operát – sőt az abszolút kedvencem mind közül. Egyébként saját magamból a Bárhová mennél-be csempésztem a legtöbbet, abban vagyok leginkább jelen.

10. Hogyan választasz nevet a karaktereidnek?

A Google keresési előzményeim között felfedezhetők a leggyakoribb francia, cseh, ír, amerikai, izlandi férfi és női nevekkel kapcsolatos találatok. Szóval jellemzően rákeresek a legnépszerűbb nevekre és kiválasztom a legszimpatikusabbat, vagy azt, amelyik szerintem leginkább illik a karakterhez. De fontos szempont az is, hogy ne hasonlítsanak egymásra, hogy ne keverjem meg az olvasókat. Arra is törekszem, hogy ugyanaz a név más regényemben se bukkanjon fel, de egy idő után lehet, hogy ez már nem fog működni.

+1 Ha egyetlen mondattal kellene meggyőznöd valakit, aki még sosem hallott rólad, hogy miért olvassa el a könyvedet, mi lenne az?

A romantikus regényeim érzelmei és finom emberi pillanatai mellett a helyszínek is olyan élettel teliek, hogy minden olvasás egyben egy különleges utazás is.

Péntek Tünde könyvei elérhetőek az Álomgyárnál.