„Egy csillagokban megírt szerelem, amit egy hurrikán erejével sem lehet szétszakítani.” - Pap Éva
Az élet sosem a tervek szerint alakul, hanem ahogyan a sors elrendeli.
Habár már közelít a negyvenhez, Katie Collins nem gondolja, hogy célba ért volna. Washingtoni munkája a külügyminiszter sajtós csapatában minden energiáját felemészti, és bármennyire is küzd az elismerésért, csupán még több feladat és teher a jutalma. Ami pedig a jóformán nem létező magánéletét illeti, annak is köze van a hivatalhoz, mivel nőcsábász főnöke munkaidőn túl is szívesen keresi a társaságát.
Katie tudja, hogy élete nem a helyes irányba tart, és kezd is belefáradni. A kiutat azonban nem találja. Ám amikor egy nem várt családi eseményt követően Írországba kell utaznia, úgy érzi, a fojtogató mindennapokból kiszakadva talán sikerül levegőhöz jutnia. Arra viszont egyáltalán nem számít, hogy mennyire elbűvöli a sziget különleges atmoszférája, a varázslatos táj, a vidék nyugalma, a helyiek kedvessége – és nem utolsósorban egy szexi csapos.
Az aprócska óceánparti falu sorsfordító találkozások, izzó vágyak, szenvedélyes érzelmek, szívet tépő pillanatok, fájdalmas emlékek helyszíne lesz, ahonnan a kéthetes utazása végén Katie már más emberként távozik. Feltéve, ha nem marad ott örökre.
Péntek Tünde regénye ezúttal a meseszép Írországba repíti az olvasót, ahol nem csak egy csillagokban írt szerelem bontakozik ki. A Bárhová mennél egy szívszorító történet szeretetről, önzetlenségről, barátságról, családi kötelékekről és mindenekfelett arról, hogy nem elég az eleve elrendelt sors, a boldogságért meg is kell küzdeni.
„A romantika kedvelőinek szívből ajánlom.” - Szavak erdeje
A bemutatkozást általában azzal szoktam kezdeni, hogy szekszárdi származású vagyok, október 2-án ünneplem a születésnapomat… – de sablonszerű információk helyett inkább azzal folytatnám, hogyan lett író Péntek Tündéből.
Könyvek között nőttem fel és szenvedélyem az olvasás. Sokáig tudnék mesélni arról, hogy miért meghatározó alkotás számomra az Akiért a harang szól, A nyomorultak vagy A nagy Gatsby, de a lényeg, hogy minden egyes elolvasott könyvvel közelebb kerültem ahhoz, hogy magam is írjak egyet. Mert mindig foglalkoztatott az írás művészete, a szavak egymás mellé illesztésének varázsa, a gondolatok életre hívása.
Óriási inspirációt jelent egy másik nagy hobbi, az utazás is. A regényíráshoz éppen emiatt fogtam hozzá: 2020-ban mindenki otthon maradt, így csak képzeletben látogathattam meg útcéljaimat, ahová szereplőket álmodtam. A műfaj adta magát, mivel rajongok a nagyívű szerelmi románcokért, amelyeket átjárnak az érzelmek és a főhősöket fűti a szenvedély.
Sok százezer leütött karakternyi szárnypróbálgatás eredménye a Csak még egy perc, amire azért is vagyok különösen büszke, mert azzal a történetemmel debütálok, amely kedvenc városomban, Prágában játszódik. Íróként pedig nemcsak szórakoztatni szeretnék, hanem olyan érzéseket generálni az olvasókban, amelyek velük maradnak. Ahogy Kosztolányi Dezső mondta:
„A könyvben nem az az érték, ami le van írva, hanem amit kiolvasunk belőle. Minden szó arra való, hogy megindítson bennünk egy folyamatot, s mi ezt hitelesítsük.”