Ismerd meg Steven G. Vantis-t! – Kulisszatitkok az írótól

1. Milyen zsánerben írsz?

Egy világteremtő fantasy eposzduológiát írtam, amelyben több műfaj is találkozik. Főként a kaland és a misztikus dominál, de humort és spiritualitást is szőttem a sorok közé. A mű hangulata és dinamikája hullámzó, de ez szándékos. A célom az volt, hogy egy teljes körű élményt nyújtsak az olvasónak, amely több szempontból is megmozgatja az elmét: szórakoztat, elgondolkodtat, megrémít, és akár még tanít is.

2. Hogyan kezdtél el írni?

Gyógyíthatatlan álmodozó vagyok. Mióta csak az eszemet tudom, mindegyre azon kapom magam, hogy a gondolataim elkalandoznak, és történeteket szőnek. Ez nem kifejezetten hasznos tulajdonság ebben a rohanó világban, amikor a jelenben kellene élni és dolgozni. De ahogy említettem, ilyen szempontból gyógyíthatatlan vagyok, ezért úgy döntöttem, megpróbálom hasznossá tenni ezt a jellemvonásomat. Ezért kezdtem el írni.

3. Hány könyved jelent meg eddig?

Kettő: A Fehér Erdő Gyermeke és A Fehér Erdő Titka. De számomra ez valójában egy mű. Pusztán a terjedelem miatt vágtuk ketté, és még így is két igencsak vaskos kötet született. Az alkotás során azonban mindvégig egy egészként kezeltem, ezért kissé sajnálom is, hogy kénytelen voltam megszakítani a történetet a cselekmény kellős közepén. Nem csodálkozom, ha az olvasók hiányérzettel csukják be az első kötetet. Ezért is adtuk ki a folytatást alig fél évvel az első rész után.

4. Ki az írói példaképed?

El sem kell gondolkodnom a válaszon: egyértelműen J. R. R. Tolkien. Nem mintha ő bánna a legjobban a szavakkal, vagy az ő történetvezetése lenne a legkiemelkedőbb. Persze ezekben is tehetséges, ez nem vitás, de ami igazán lenyűgöz a munkájában, az a világépítés részletessége. Én eddig több mint egy évtizedet szenteltem a Lúmen-univerzum felépítésének, és ez soknak hangzik, mégis eltörpül Tolkien egész életen át tartó munkája mellett. A Gyűrűk Ura vagy A Hobbit csupán egy-egy történet az általa teremtett világból, amelyekre időt szánt, hogy regényként megírja őket. A háttérben azonban egy egész történelemkönyv áll – sőt, térképek, valamint teljesen egyedi nyelvek és kultúrák is.

5. Mi volt a legfurcsább dolog, amire rákerestél a Google-ön kutatómunka közben?

Az aurák lehetséges színei és azok jelentése. A főhős, Zeó, néha képes látni az emberek auráját, és egy ilyen jelenet megírásakor utána kellett néznem, hogy melyik karakteremhez melyik szín illik a leginkább.

6. Ki a kedvenc saját magad által alkotott karaktered?

Nanook, a Holdvándor. Eredetileg csupán egyetlen fejezetben szerepelt, ahol hősi halált halt, de az évek során, ahogy újra és újra átírtam a művet, annyira megkedveltem a karaktert, hogy egyre nagyobb szerepet adtam neki. Sőt, örök életet és egy különleges szuperképességet is kapott: ő a Szerencsepásztor, ami annyit tesz, hogy mindig – úgy értem, tényleg abszolút mindig – szerencséje van. Ráadásul ezzel tisztában is van, szóval vakmerő és elbizakodott.

Amúgy ő az a karakter a műben, aki a humorért felel, és ami a keretet illeti, ő a világ krónikása: már az emberiség hajnalától jár-kel köztünk, és történeteket gyűjtöget. Ami azt illeti, ő írta magát a regényduológiát is, emlékezetből. És ez nem csupán kerettörténet. Amikor úgy éreztem, túl nagy munka számomra az írás, mentálisan Nanook helyébe képzeltem magam, és vele végeztettem el a munkát.

7. Hogyan kezeled az írói blokkot, vagy ha elakadsz a történetben?

Az egyik trükköt épp most fedtem fel. A Holdvándort használtam mentális hídként. Egy másik módszer a hosszú-hosszú séta, lehetőleg a természetben. Az írói blokkal az a gondom, hogy nem enged szabadulni, amíg túl nem jutok rajta. Nem tudok koncentrálni a munkámra (ami nem az írás), és aludni sem tudok. Hallgataggá válok, és keresem a magányt, hogy álmodozhassak. Mert, ahogy mondtam, gyógyíthatatlan vagyok.

A háborítatlan álmodozás végül rendszerint meghozza a várt eredményt, és megszületik a fejemben az a jelenet, ami hiányzott a kirakósból. Ezt kristályosítom további álmodozással, aztán leülök, és leírom, mintha egy belső hang tollba mondaná.

8. Melyik könyvedet filmesítenéd meg, és ki játszaná a főszerepet?

Mivel egyetlen művem jelent meg két kötetben, természetesen ezt filmesíteném meg. Sőt, ami azt illeti, már mielőtt nekivágtam az írásnak, eljátszottam a gondolattal, hogy egy napon majd megfilmesítik. Ezért az alkotás során gyakran filmként vetítettem magam elé a cselekményt, aztán megpróbáltam leírni mindazt, amit láttam.

Ami a főszerepet illeti, Zeó a történet hőse, egy tinédzser fiú. Soha nem társítottam hozzá konkrét színészt. A Holdvándort, a kedvenc karakteremet azonban tudom ki játszhatná: Jim Carrey. Megvan benne a szükséges humor és energia, de a drámai jelenetekkel is boldogulna, és korban is éppen megfelelő.

9. Mennyire vagy jelen te magad a történeteidben?

A karaktereim révén abszolút jelen vagyok. Ahhoz, hogy hitelesen adjam elő a jeleneteket, konkrétan bele kell bújnom mindegyik szereplő bőrébe. Ez afféle szerepjáték. Sokszor átérzem a dühüket, a bánatukat vagy éppen az örömüket. És ha már ez szóba került, gyakran bűntudatom van amiatt, hogy olyan kegyetlenül bánok velük. Elvégre én szövöm az életük fonalát, és cseppet sem lepne meg, ha gyűlölnének a szenvedésért, amit rájuk zúdítok az olvasók szórakoztatása érdekében.

10. Hogyan választasz nevet a karaktereidnek?

Az évek során számos megközelítést alkalmaztam. Például feljegyeztem magamnak, valahányszor hallottam vagy láttam egy különleges nevet vagy szót. Ez gyakran előfordult, amikor különféle országokba látogattam. Másrészt felkutattam mitológiai neveket, bibliai neveket és olyan neveket, amelyek letűnt civilizációkhoz kapcsolódnak. Még olyasmit is próbáltam, hogy papírfecnikre írtam az ABC betűit, és megpróbáltam olyan szavakat összerakni, amiket még sosem hallottam, de jól hangzanak. Ezzel az volt a gond, hogy egy gyors Google-kereséssel gyakran kiderült, a szó már létezett mások által. A műben fellelhető nevek ezeknek a módszereknek a finom, vegyes keverékéből származnak. Persze az is fontos, hogy a név meséljen a gazdájáról, ezért használok olyan magyar szavakat is névként, mint a Holdvándor, a Vadölő vagy a Fekete Kard.

+1 Ha egyetlen mondattal kellene meggyőznöd valakit, aki még sosem hallott rólad, hogy miért olvassa el a könyvedet, mi lenne az?

Egy gyógyíthatatlan álmodozó több mint egy évtizeden át dolgozott egy világteremtő fantasy-eposz felépítésén – de ez számodra csak egy könyv a sok közül. Vagy mégsem? Tedd próbára!

Steven G. Vantis könyvei elérhetőek az Álomgyárnál.