Szerző kérdez szerzőt 1. - Timi kérdezi Anne L. Greent

Timi, az Álomgyár szerzőmarketingese: Mivel telnek mostanában a napjaid? Min dolgozol jelenleg, és van-e olyan új történet vagy ötlet, amelyről már elárulhatsz valamit az olvasóknak?

Anne L. Green: Az idei év rendkívül mozgalmas számomra, hiszen rengeteg megjelenéssel készülök az olvasóknak. Ebből három könyv már napvilágot látott, érkezik hamarosan a Csábító-sorozat második része, ősszel pedig egy újabb megjelenéssel készülök. Emellett egy karácsonyi meglepetésen is ezerrel pörgök, így igazán sűrű időszakot élek meg. Ha mindez nem lenne elég, a saját kiadónk, az Eleven Kiadó életében is folyamatosan új projekteken és megjelenéseken dolgozunk, ezért unatkozni mostanában biztosan nincs időm.

Ha egy kis kulisszatitokra kíváncsiak az olvasók, elárulhatom, hogy jelenleg az őszi Toszkán történet utolsó fejezeteit írom. Ez a történet ugyanúgy Toszkánába repíti majd az olvasókat, mint a korábbi kötetek, de ezúttal egy egészen más korszakba utazunk vissza az időben. A cselekmény a 16. századi boszorkányüldözések idején játszódik, és Volterra városa fontos szerepet kap a történetben.

Különösen közel áll hozzám ez a sztori, mert számos olyan gondolatot és kérdést járhatok körül benne, amelyek engem személyesen is foglalkoztatnak. A sorozat korábbi részeiben egy napló vagy egy levél segített kapcsolatot teremteni múlt és jelen között, ezúttal azonban a látomásoké lesz a főszerep. Nagyon izgalmas alkotói folyamat, és remélem, az olvasók is legalább annyira fogják szeretni ezt a történetet, mint amennyire én szeretek dolgozni rajta.

Timi: A Sorsdöntő érzelmek interaktív regény, vagyis az olvasó döntései is alakítják Fanni és Marci történetének útját. Íróként milyen élmény volt úgy felépíteni egy szerelmi történetet, hogy nem csak egyetlen lehetséges irányban gondolkodhattál?

Anne L. Green: Meglepő módon nem az alternatív útvonalak kidolgozása jelentette a legnagyobb kihívást, bár ehhez természetesen komoly tervezésre és rengeteg jegyzetre volt szükség. Számomra inkább az volt nehéz, hogy ne egyetlen befejezést írjak meg. Szeretem lezárni a történeteimet, itt viszont minden végpont után vissza kellett térnem egy korábbi döntéshez, és újra elindulni egy másik úton. Ugyanakkor éppen ez tette különlegessé az egész folyamatot: megmutatni, hogy egyetlen döntés mennyire eltérő irányba terelheti ugyanazt az életet és ugyanazt a szerelmi történetet.

Timi: Több mint tíz éve jelen vagy a magyar romantikus irodalomban, és ez idő alatt rengeteg regény, sorozat és újrakiadás kötődik a nevedhez. Ha visszanézel erre az útra, mi az, amire íróként ma a legbüszkébb vagy?

Anne L. Green: Talán arra vagyok a legbüszkébb, hogy kitartottam. Az elmúlt több mint tíz évben voltak nehéz időszakok, de az írás mindig olyan kapaszkodót jelentett számomra, amelyből erőt tudtam meríteni és tovább tudtam lépni. Íróként nem mindig könnyű megújulni, alkalmazkodni a változó piachoz és az olvasói igényekhez, de hiszem, hogy ahogyan az életben, úgy az alkotásban is szükség van a változásra. Büszke vagyok arra, hogy sikerült hűnek maradnom önmagamhoz, miközben folyamatosan kerestem az új kihívásokat és történeteket.

Timi: Az évek során sokféle történetet írtál, sötétebb, szenvedélyesebb, titokzatosabb, kalandosabb és könnyedebb regényeket is. Mit érzel, miben változott leginkább az Anne L. Green-féle történetmesélés az első könyveid óta?

Anne L. Green: Azt hiszem, leginkább én magam változtam meg. Amikor írni kezdtem, még fiatalabb voltam, de azóta hosszú évek teltek el. Ez idő alatt rengeteg tapasztalatot szereztem, megéltem örömöket és nehézségeket egyaránt, és ezek mind nyomot hagytak a történeteimen is.

Ma már nem elég számomra, hogy elmeséljek egy szerelmi történetet. Fontos, hogy a regényeim valamilyen gondolatot, üzenetet vagy tanulságot is hordozzanak, amellyel az olvasó talán egy kicsit gazdagabban teszi le a könyvet. Úgy érzem, a szereplőim összetettebbek lettek, és én is mélyebben közelítek az emberi sorsokhoz, mint az első könyveim idején.

Timi: Amikor elindítasz egy új regényt, mi születik meg először benned: egy karakter, egy konfliktus, egy helyszín vagy inkább egy erős hangulat?

Anne L. Green: Ez nagyon változó. Ha tudom, hogy egy toszkán történetet szeretnék írni, akkor a helyszín és a hangulat már szinte az első pillanattól adott, és ezekhez kezdem el felépíteni a karaktereket, valamint a konfliktust. Máskor éppen fordítva történik: egy olyan téma vagy konfliktus foglalkoztat, amelyet szeretnék körbejárni, és ehhez keresem meg a megfelelő szereplőket és helyszínt.

Arra is volt már példa, hogy maga a helyszín ihletett meg. Szentendre például annyira magával ragadott, hogy mindenképpen szerettem volna ott játszódó történetet írni. Ilyenkor először a helyszín, majd a konfliktus született meg bennem, és csak ezután kezdtek formát ölteni a szereplők. Talán éppen ezért nincs két egyforma alkotói folyamatom.

Timi: Több könyvedben nagyon erős szerepe van a helyszínnek, legyen szó Toszkánáról, Provence-ról, Írországról vagy most a Sorsdöntő érzelmekben Szentendréről és Szicíliáról. Hogyan választod ki, hol játszódjon egy történet?

Anne L. Green: A helyszínválasztás nálam többnyire érzelmi alapon történik. Általában olyan vidékekre kalauzolom az olvasóimat, ahová én magam is szívesen elutaznék, vagy amelyek valamilyen okból különösen közel állnak a szívemhez. Ahogy talán mindenkinek, nekem is vannak örök szerelmeim a világban, olyan helyek, amelyek újra és újra megihletnek.

Ha egy táj, egy város vagy egy ország valamiért mély benyomást tesz rám, késztetést érzek arra, hogy ezt az élményt megosszam az olvasókkal is. Remélem, hogy a történeteimen keresztül sikerül átadnom ezeknek a helyeknek a hangulatát, és talán kedvet csinálni ahhoz, hogy egyszer ők maguk is felfedezzék őket.

Timi: Ha egy olvasó most találkozna először a könyveiddel, melyik regényedet adnád a kezébe belépőként az Anne L. Green-világba, és miért éppen azt?

Anne L. Green: Azt hiszem, a legelső és a legutolsó könyvemet adnám a kezébe. Azért, mert a kettő között több mint egy évtizednyi tapasztalat, fejlődés és változás húzódik meg. Egy ilyen összehasonlításból talán jól látható, mennyit formálódtam íróként az évek során, hogyan változott a történetmesélésem és az a szemlélet, amellyel a szereplőimhez és a történeteimhez közelítek.

Bízom benne, hogy aki így ismerkedik meg a könyveimmel, kedvet kap ahhoz is, hogy bejárja azt az utat, amely a két regény között húzódik, és felfedezze azokat a történeteket, amelyek engem is végigkísértek ezen az úton.

A sorozat folytatódik! Anne L. Green a következő részben Borsa Brown-t interjúvolja meg.