Várszegi Adél, író, műfordító Budapesten él férjével, három gyerekével, négy patkányával, és egy kutyájával.

Történeteiben főként állatok szerepelnek. E különös jelenség miértjére még ő maga sem tudja a pontos választ, de tény, hogy majdnem minden állat közel áll a szívéhez. A kullancslégy meg a kullancs mondjuk nem, illetve a levéltetveiket az író gyümölcsfáin terelgető hangyák sem, akik a világért sem választanának maguknak más legelőt. Írni ezért is szeret annyira, mert a mese szereplői általában azt teszik, amit ő akar, bár a legtöbbjük igen önfejű és gyakran megesik, hogy ha olyan kedvük van, egy teljesen új irányba kuszálják tovább az író által megálmodott történetet. Van azonban egy valami, amiből nem hajlandó engedni, még szeretett állatszereplői kedvéért sem: sosem szeretne szájbarágósan tanulságos történeteket írni, mivel emlékei szerint ez volt az egyetlen, amivel gyerekkorában még a világból is ki lehetett őt kergetni.

Eddig megjelent könyvei:

• Zümmögés erdőn-mezőn – Bolyhos és Szofi kalandjai
• Zümmögés erdőn-mezőn - Bolyhos és Samu kalandjai