1. Milyen zsánerben írsz?
Az első regényem egy trilógia nyitókötete, amely kevert műfajban íródott. Megtalálhatóak benne a fantasy, a misztikus thriller, a romantikus és a történelmi regényekre jellemző elemek, változatos arányban. A második és a harmadik, záró részben a cselekmény leginkább a misztikus thriller vonalán halad tovább.
2. Hogyan kezdtél el írni?
A kreatív tevékenységek gyerekkorom óta színesítik az életem. Az írás egyike, ma már a legfontosabbja ezeknek. Egy időben versekkel és novellákkal kísérleteztem, de kipróbáltam magam a filmkritikaírás műfajában is. Szeretek olvasni, és akadtak olyan csalódást kiváltó könyvek, amelyeknél arra gondoltam, azt éreztem, hogy bizonyos részeit talán jobban megírtam volna, mint a szerző. Aztán a „kacérkodásból” végül regény lett.
3. Hány könyved jelent meg eddig?
Egyelőre egy. A trilógiám második részének kézirata tavaly készült el. Hamarosan pedig befejezem a harmadik, záró részt is.
4. Ki az írói példaképed?
A borzongatás királya és utánozhatatlan mestere: Stephen King.
5. Mi volt a legfurcsább dolog, amire rákerestél, a Google-ön kutatómunka közben?
Ez érdekes, mert magánemberként sokkal meredekebb dolgokat is megnézek, pusztán a kíváncsiság miatt. Gondolok itt például a hírhedt sorozatgyilkosok megbocsáthatatlan rémtetteire és azon esetek részleteire, továbbá az ehhez kapcsolódó nyomozói, profilozó tevékenységekre. Íróként eddig még nem voltak hajmeresztő keresési előzményeim. Persze kinél, hol húzódik a határ, ugye. Mondok egyet azért, ezek közül. Azon növények és virágok után kutattam, amelyekkel hallucinációt lehet kiváltani az embereknél, valamint halált okozni.
6. Ki a kedvenc saját magad által alkotott karaktered?
Alun. A további kéziratokban felbukkanó új karakterekről nyilván még nem árulhatok el semmit, de ott is akad egy-kettő.
7. Hogyan kezeled az írói blokkot, vagy ha elakadsz a történetben?
Próbálom olyankor egy kicsit félretenni, szüneteltetni az írást és valami mást csinálni helyette, ami kikapcsol, ugyanakkor feltölt. Általában olvasok, vagy megnézek egy számomra érdekesnek tűnő filmet, sorozatot.
8. Melyik könyvedet filmesítenéd meg, és ki játszaná a főszerepet?
Mivel jelenleg még csak egy van, így nyilván azt. Többen mondták már, hogy filmszerűen írok. Azonnal maguk előtt látják az általam írt sorokat, amelyeket olvasnak. Szerintük a Matilda gyermekei című regényemből egy nagyon jó filmsorozatot lehetne készíteni. Remélem, nem önteltség, ha azt mondom egyetértek: jól állna a történetnek egy mozgóképes miniszéria formátum. Nincs kifejezetten egy vagy két főszereplőm, inkább fontos és még fontosabb karaktereim vannak. De íme két szereplő a történetemből, akik az én fejemben nagyon hasonlóan néznek ki, mint a választott esetleges megformálóik. A színészek játékát ismerve ez egy tökéletes casting lenne. Amren: Anthony Hopkins és Edgan: Charlie Hunnam.
9. Mennyire vagy jelen te magad a történeteidben?
Csak amennyire szükséges. Nyilván icipicit mindegyikükben, mert túl azon, hogy kitalált karakterek, ők is emberek, akárcsak én. Tulajdonságokkal, érzésekkel, nézetekkel, döntésekkel, sorsokkal. Az összetettebb és érzékenyebb karakterekben, talán egy kicsit több Aleva Zoltán van.
10. Hogyan választasz nevet a karaktereidnek?
Ez is egy izgalmas kérdés. Van, hogy korábbi filmes élményeimből merítek, amelyekben megtetszett egy családnév vagy éppen egy hajó neve. Továbbá jegyzékek alapján is – tehát A-Z-ig átlapozom adott esetben mondjuk a régies, kelta hangzású vagy eredetű keresztnevek listáját –, és ami közülük megszólít, mert hangzatos, jól csengő, azt beemelem a történetembe. De alkottam már én magam is karakter- és más egyéb neveket.
+1 Ha egyetlen mondattal kellene meggyőznöd valakit, aki még sosem hallott rólad, hogy miért olvassa el a könyvedet, mi lenne az?
Az ismeretlen, magában hordozza valami izgalmas és különleges felfedezésének lehetőségét – olyan élményt, amelyre talán nem is számítottunk, de kitörölhetetlenül velünk marad, akár egy új szerző regényének története.
Aleva Zoltán könyvei elérhetőek az Álomgyárnál.