Álomgyár

Magazin

„Szeretek rendszerben élni és gondolkodni, ez a könyveimben is visszaköszön.” - Interjú Péntek Tündével

„Szeretek rendszerben élni és gondolkodni, ez a könyveimben is visszaköszön.” - Interjú Péntek Tündével

Péntek Tünde hamarosan megjelenő regényéről mesélt nekünk interjúban, és azt is elárulta, hogyan néz ki nála egy könyv megírásának folyamata.

Hogy vagy mostanában?

Általában fáradtan, mert minden reggel korán kelek, ráadásul éjszakai bagoly típus is vagyok, sajnos nem a pacsirta, akinek kipattan a szeme hajnalban és könnyedén belevág az új nap kihívásaiba. Fix munkaidőben dolgozom és öt után kezdődik csak a magánéletem, akkor van időm minden mást elintézni. Alapvetően elég mozgalmasak a napjaim, gyorsan telnek, de most sikerült végre kicsit kipihennem magam, mert addig aludhattam, ameddig jólesett.

Mikor van időd írni? Hogy tudod összeegyeztetni a munkát az írással és a magánélettel?

Számomra is meglepő, hogy hogyan fér bele a mindennapokba az írás, de ha bennem van egy történet, akkor visz a lelkesedés. Ilyenkor szokott előfordulni, hogy ránézek az órára és már hajnali kettő van. Ha épp egy könyvön dolgozom, nagyon keveset alszom. Olyankor a könyvírás mindig prioritást élvez a szabadidőmben, amikor csak tehetem, azzal foglalkozom hétköznap esténként és hétvégén. Ezért is nagyon fontos, hogy legyen egy időbeosztásom. Alapvetően szeretek tervezni és már előre megvan, hogy mit mikor szeretnék csinálni.

Írás előtt készítesz egy vázlatot, ami alapján dolgozol?

Szeretek rendszerben élni és gondolkodni, ez a könyveimben is visszaköszön. Mindig készítek vázlatot, ez nagy segítség nekem a regényírásban. Fontos, hogy ne csak belecsapjak a közepébe, hanem meglegyenek előre a karaktereim, a fordulópontok. Ez egyfajta keretet és biztonságot ad nekem. Viszont amikor benne vagyok a flowban, sokszor máshogy alakulnak a dolgok a fejemben, mint ahogy azt elterveztem. Persze teret adok ennek és hagyom, hogy elvigyen a képzeletem. Van, hogy hiába fekszem le, beindul az agyam és olyan jó ötleteim támadnak, hogy felkelek az ágyból és újra kinyitom a laptopom. Egyszerűen nem enged el a történet, sőt néha éjjel a készülő történetről még álmodom is.

Mit jelent számodra az írás?

Egy nagyon jó kis „hobbi” – bár mintha ezzel azt sugallnám, hogy nem művészeti tevékenységként tekintek rá. Az az igazság, hogy kiskorom óta bennem van, hogy szeretnék valami maradandót adni a világnak és mindig is arra készültem, hogy ezt íróként teszem majd meg. Az évek során viszont azzal szembesültem, hogy az írás csak egy szeletét képezheti az életemnek, és nem a fő hivatásomként, hanem a szabadidőmben tudok foglalkozni vele.

Meg tudod határozni, hogy milyen stílusban írsz?

Magamtól nem igazán, de azt szokták mondani, hogy nagyon olvasmányos stílusban. Műfaj tekintetében mindenképpen a romantikus a zsánerem, az a fő szempont, hogy ez legyen benne a meghatározó szál. A másik védjegyem az utazás téma, a karaktereim mindig egy számukra újszerű helyszínen kötnek ki, ahol sorsfordító élmények érik őket. Az olvasóim a történeten keresztül az adott országot, várost is alaposan megismerhetik, és számomra fontos, hogy csak olyan helyre vigyem el őket, ahol már magam is jártam és a saját élményeimből tudok merítkezni.

Mióta foglalkozol a könyvírással?

2020 óta, akkor készült el az első kéziratom. Azóta összesen hatot írtam, így van még pár dolog a tarsolyomban. Akkoriban nagyon sokat voltam egyedül a Covid miatt és fájt, hogy nem lehetett utazgatni. Ez a másik fő hobbim, imádok világot látni. Van egy bakancslistám is, rajta azokkal a helyekkel, ahová szeretnék még eljutni. :) Szóval a világjárvány idején próbáltam ki magam, hogy meg tudok-e írni egy regényt. Ha fizikailag nem is, de mentálisan segített utazni abban az időszakban. A kiindulópont a helyszín volt, és azóta is úgy működöm, hogy mindig azt választom ki legelőször, majd a hozzá illő romantikus történetet és a karaktereket álmodom meg.

Mondanál pár szót a legújabb, Bárhová mennél című könyved témájáról?

Egy hölgy a főszereplő, Katie, aki félig amerikai, félig ír származású. Washingtonban dolgozik a külügyminisztérium sajtóosztályán. Nem igazán szereti az életét és a munkáját, úgy érzi, hogy a kiégés szélén áll, de nem látja a kiutat. Családi okok miatt hirtelen Írországba kell utaznia, ahol rádöbben, hogy másképp is élhetne. A Bárhová mennél igazán közel áll a szívemhez, sok olyan rész van benne, ami mélyről jött fel belőlem. A főhősnő élethelyzete hasonló, mint amiben már én is éreztem magam. Sok apróság van benne, ami egy-egy saját emlékemből fakad. Gyakorlatilag terápiás jelleggel kezdtem írni anno ezt a történetet, hogy egy kicsit átgondoljam a saját életemet. Ezzel szerintem sok más író is így van, hiszen egy önkifejezési forma számunkra az írás. Például a Csak még egy perc című könyvem Emeséje lelki síkon nagyon hasonlít rám, azt gondolja a világról és úgy viselkedik adott szituációkban, ahogy azt én is tenném, ám más kapcsolódásunk nincs egymással – leszámítva azt, hogy én is dolgoztam már ügyfélszolgálaton. Katie karaktere más habitusú, és őt is egy fiktív történetbe helyeztem, de több olyan élethelyzetbe kevertem, amelyeket én is átéltem. Amit ugyanúgy csinál, mint én, az visszaigazolás is számomra, hogy jól döntöttem, amit pedig másképp, ott eljátszottam a gondolattal, hogy mi lett volna, ha másképp történtek volna a dolgok az életemben.

Teljesen új ötlet a könyv, vagy ez egy régebben megírt kéziratod egyike?

Ez nagyon érdekesen alakult, mert tulajdonképpen ez két korábbi kéziratom egy összemixelt, átdolgozott verziója. A Bárhová mennél két nagy egységre oszlik és ott válik szét, ahol a két korábbi kézirat. A javarészt Írországban játszódó történet első fele a sorban a másodikként elkészült kéziratom volt, amit még 2020 év vége felé írtam mindössze egy hónap alatt. Akkoriban ezt sehova nem küldtem tovább, csak a családba és az ismeretségi körbe, mert kíváncsi voltam a visszajelzésekre. Mindenkinek nagyon tetszett, egyedül a végét nem kedvelték, mert szerintük egy szerelmi háromszög rossz kimenetelét választottam befejezésnek. Ezért egy éven belül megírtam ennek a folytatását, aminek már másképp alakult a vége.

Honnan jött az ihlet a könyvhöz?

Nagyon szerettem volna egy Írországban játszódó történetet alkotni, ez volt az alapkoncepció, hogy minden szépségét és különlegességét megragadjam. Aztán Washington is képbe került, ami nagyon megfogott anno, amikor ott jártam, mivel egy igazán különleges városnak találtam óriási terekkel és monumentális látványosságokkal. Egy New York-i hét után érkeztünk oda és mintha kitárult volna a világ, az utcák hirtelen szélesebbek lettek, az épületek alacsonyabbak. A Bárhová mennélben több washingtoni helyszín is megjelenik, ami különösen emlékezetes volt számomra, ilyen például a Lincoln-emlékmű és az Arlingtoni Nemzeti Temető, ahol többek között John F. Kennedy örökmécsese található. Persze azért Washingtont nem lehet Írországhoz hasonlítani! Teljesen más karakter a kettő, de nagyon örültem, hogy össze tudtam hozni az amerikai és az ír szálat. Arról nem is beszélve, hogy ezek a valóságban is sokban kötődnek egymáshoz, például Kennedy elnök révén is, aki ír bevándorló családból származott. A könyvemben kicsit ő is megjelenik.

Milyen típusú könyveket olvasol, ha időd engedi?

Mindenfélét szoktam. Ha este van egy kis időm, akkor előre betervezem, hogy olvasni fogok. Vagy napközben, ha tömegközlekedéssel utazom, biztos, hogy viszek magammal könyvet és olvasással ütöm el az időt. Ha viszont a fejemben van egy történet és nagyon benne vagyok az írási folyamatban, nem tudok a sajátomon kívül más történetet befogadni. Alapvetően a romantikus könyveket szeretem, legjobban a történelmi időkben játszódóakat, illetve jöhet önéletrajzi regény vagy skandináv krimi is. 

Édesanyám könyvtárban dolgozott, és otthon is tele volt mindig a könyvespolc, ennek okán már gyerekként kialakult bennem a könyvek szeretete. Manapság már divatba jöttek az elektronikus verziók is, de én még mindig jobban szeretem a fizikai példányokat kézbe venni és lapozgatni. 

Mit szeretnél átadni ezzel a könyvvel?

Leginkább azt, hogy az olvasók higgyenek abban, hogy a legnehezebb élethelyzetből is mindig van kiút, és akkor történik meg a változás az életünkben, amikor nem számítunk rá! Általában, ha valamit erőltetünk, sosem lesz jó vége, de ha elengedjük, akkor mindig jön valami váratlan. Lehet, hogy nem úgy történik meg, ahogy eredendően terveztük, de az élet már csak ilyen. Mindig tartogat izgalmakat és meglepetéseket.

Péntek Tünde Bárhová mennél című könyve előjegyezhető az Álomgyárnál!

 

Megosztom
Kapcsolódó cikkek
Teljes lista
  • könyvajánló

    Lisa Jewell-könyvek: Ezekkel a fordulatos pszichothrillerekkel érdemes kezdened

    Tovább olvasom