„Sok kreatív eszközt kipróbáltam, de az írás lett a befutó.” - Interjú Kate Forsterrel

Mindig írtál, vagy csak felnőttként kezdted?

38 éves koromig nem írtam, de mindig is kreatív voltam. Nagyon sok kreatív eszközt kipróbáltam, amivel elmesélhetném a történeteimet, de végül az írás lett a befutó.

Mi volt a kedvenc könyved gyerekként?

Kisgyerekként Elizabeth Goudge The Little White Horse című könyve. Maria, a főszereplő bátor, gyönyörű és nemes. Csodás hősnő egy kislány olvasó számára. Tiniként Shirley Conran Lace című könyve volt a kedvencem. Egy mese négy nőről, az életükről, a szeretetről, az álmokról. Megelőzte a korát, különösen a feminista színezettel. Néhány dolog felháborító volt benne, de mindennel együtt beszippantott.

Mit olvastál utoljára, amit imádtál?

Educated Tara Westovertől. Egy nem mindennapi memoár arról, milyen felnőni egy diszfunkcionális, vallásos családban, ahol az apa bizalmatlanságtól és mániás állapottól szenved. Durva, de felemelő. A szerző nagyon őszintén és bátran meséli el, hogyan jutott el Idaho kihalt csücskéből az egyetemig.

Mondj magadról 3 érdekes tényt, amit az emberek valószínűleg nem tudnak!

1. Lelkes kertész vagyok.
2. Tarot kártyákkal és asztrológiai képletekkel foglalkozom.
3. Függője vagyok az olyan ASMR-videóknak, ahol az emberek óvatosan összehajtanak dolgokat.

Mi a legjobb és a legrosszabb írói tanács, amit kaptál?

Legjobb: minden mondatnak meg kell nevettetnie, tanítania valamit a karakterről, vagy előrevinnie a cselekményt. Ha egyik sem igaz rá, ki kell szedni a szövegből.

Legrosszabb: hagyd figyelmen kívül a szerkesztők tanácsait, hiszen nem tudnak semmit! Ezt SOHA ne csináld, hallgass a szerkesztődre!

Forrás: Kate Gordon