„Ha csak belevetettem magam a dolgokba, az nekem mindig működött”
Susanna Hoffs több mint negyven év zenészkarrier után új vizekre evez. Első regénye, A boldogság kék madara története azonban nem szakít a zeneiparral. Épp ellenkezőleg: beleveti magát a zenészek életének nehézségeibe, miközben egy szívmelengető és izgalmas romantikus történet bontakozik ki, melynek főszereplőjében mindenki egy kicsit magára ismerhet.
Az idei év áprilisa igazán mozgalmas volt Susanna Hoffs számára. A The Bangles rockegyüttes alapítója épp legújabb szólóalbuma, a The Deep End megjelenésére készült, és a láthatáron ott volt valami egészen új is: az első regényének megjelenése. Bár kétségtelen, hogy befutott énekesként Hoffs hozzá van szokva a zsúfolt időbeosztáshoz (elvégre öt stúdióalbuma van a The Bangles-szel, és nyolc saját szólóalbuma), az írás mégis egy egészen új dolog volt a számára. De ezt egy cseppet sem bánta. „Szerelemmunka volt. Csak a hitem vezetett, ugyanúgy, mint a 80-as években, amikor zenésztársakat kerestem és ezért szórólapokat osztogattam klubokban és lemezboltokban. Ha csak belevetettem magam a dolgokba, az nekem mindig működött.”
Hoffs első regénye, A boldogság kék madara témaválasztását tekintve szorosan kötődik a szerzőhöz. A könyv harmincas főszereplője, a beszédes nevű Jane Start évek óta próbál betörni a zeneiparba, sikertelenül. Egyetlen népszerűvé vált slágerének már tíz éve, hogy megjelent, azóta pedig le van égve, ráadásul még szingli is. Amikor régi menedzsere Londonba küldi, hogy összeszedje magát és újra beindíthassa a karrierjét, a repülőn összetalálkozik Tom Hardy oxfordi irodalomprofesszorral, aki leveszi őt a lábáról és ihletet ad neki, ez pedig az események izgalmas sorozatát indítja be.
Zenészből író
Bár külső szemmel úgy tűnhet, Hoffs egészen hirtelen döntött úgy, hogy kipróbálja magát az írásban, valójában mindig is kacérkodott a regényírás gondolatával. Végül, mikor már sokadjára beszélt erről a nagyobbik fiának, ő azt mondta: „Anya, ne beszélj róla ennyit, hanem csináld!” Ez volt az a bátorítás, amire szüksége volt. Elkezdett témák után kutatni, és hangoskönyvként meghallgatott néhány olyan regényt, amelyek régi kedvencei voltak – mint például Charlotte Brontë Jane Eyre-ja, vagy Daphne du Maurier Rebeccája. Ezek alapján született meg az ötlet, hogy a regény helyszíne Anglia legyen. Az anyaggyűjtésben az is segített, hogy a fia éppen az Oxfordi Egyetemen tanult, így meg tudta látogatni. Az Egyesült Királyság azonban mindig is különleges volt a számára. A The Beatles zenéjén nőtt fel, aminek emléket állít a regény eredeti angol címével (The Bird Has Flown), a zenekar híres számára utalva.
Susanna Hoffs maga nem egy egydalos énekes, de nagyon is tisztában van a zeneipar anomáliáival, így könnyen jött számára a történet megírása. Karrierje során ő és zenekara is megéltek számos hullámvölgyet, így Jane Start karaktere hitelesen mutatja be, milyen küszködő zenésznek lenni, de azonosulási pontot jelenthet bárkinek, akinek nehézségei akadnak az álmai megvalósításában.
Jövőbeli tervek
A regényből filmváltozat is készül Liza Chasin és Bruna Papandrea rendezésében. A Universal Pictures már a könyv hivatalos megjelenése előtt lecsapott a filmadaptáció elkészítésének lehetőségére, melyhez maga Susanna Hoffs írja majd a forgatókönyvet.
Azon a kérdésen, hogy visszatér-e még a regényíráshoz, Hoffs nem sokat gondolkodik. „Ó, igen. Ó, igen, igen. Ez egy függőség. És arra is rájöttem, hogyan tudok többet olvasni. Az egész életem történetek és könyvek körül forog. Szeretek elveszni egy történetben. Úgyhogy, százszázalék. Most még szöszmötölök egy kicsit – készülődöm.”
Susanna Hoffs első regénye, A boldogság kék madara megrendelhető ezen a linken.
