„Egyértelmű volt, hogy ezt a könyvet meg kell írnom.” - Interjú Bihary Péterrel - 2. rész
Bihary Péter legújabb regénye, a Blacktober - Kádis nem rég jelent meg. Az aktuális eseményeket feldolgozó könyvről, valamint a németországi hétköznapjairól kérdeztük a szerzőt.
Miről szól a Blactober - Kádis című legújabb könyved?
Az október 7-ei Hamász támadás az apropója. A Holtak arca sorozatom harmadik része lesz a Blactober - Kádis. A kádis héber jelentése a mi kultúránkban, utolsó ima. Ennek a történetnek a befejezését helyeztem bele az októberi történésekbe. A könyveim nagy része nem effektív a zsidó vallásról, üldöztetésről vagy Izraelről szól, de érintőlegesen mindig benne vannak ezek a témák. A Rose von Jerico könyvem kifejezetten a Holocaustról szól. Engem személy szerint nagyon bánt ennek tagadása. Ezért is próbáltam meg úgy hozzányúlni ehhez a témához, hogy ne egy ajvékolós, áldozat beállítottságú történet forrjon ki belőle, hanem fogyasztható legyen és ne csak annak aki érintett. A német társadalomban egyébként személy szerint érzek egy össznépi szégyenérzetet, ami picit álságos, mert itt kint az ajtók mögött, az idős emberek fejében keményen benne van a 30-as évekből megmaradt antiszemitizmus és zsidóellenesség. Ezt az emberek sajnos tovább is adják a gyerekeiknek, unokáiknak, de már nem nyíltan. Nem is mondanám annyira multikulturálisnak az országot, mint amennyire ezt az állami propaganda hirdeti a televíziókban.
A könyv alapjául szolgáló konfliktusról, történésről mi a véleményed?
Minden nemzetnek van sérelme, ezt aláírom. Viszont azt gondolom, ha mindenki a vélt, vagy valós sérelmeit fegyverrel, vagy terrorral akarná megoldani, akkor megérettünk a pusztulásra. Így egyszerűen nincs olyan hely a Földön, ahol békében lehetne élni, pedig erre kellene törekednünk. Amit a Hamász/gázai vezetés tett, az nem a jó irány...
Miért érezted, hogy ezt meg kell írnod?
Az teljesen egyértelmű volt, hogy ezt a könyvet meg kell írnom. Néztem az október 7-éről készült képsorokat a fesztiválról, a felgyújtott kibucokról. Gazdálkodó emberek, szórakozni vágyó fiatalok, - akik annyi idősek, mint az én gyermekeim-, próbálnak nyolcan, tizen egy autóval elmenekülni, de rájuk gyújtják azt. Ez ellen az embernek igenis fel kell emelnie a hangját! Ha valaki nem akar békében élni, a másik fél hiába próbálkozik bármivel. A külföldről kapott támogatásokat fegyverkezésre költik és nem az ott élők megsegítésére. Kicsi koruktól arra szocializálják őket, hogy véletlenül se érjen véget a háború. Ha Izrael eltűnne a Föld színéről, találnának mást, akivel háborúzhatnának, ebben biztos vagyok. Épp ezért felháborítóak számomra a palesztinok melletti tüntetések szerte a világban.
Illetve azt se felejtsük el, hogy Izrael alapítása nem most történt a világtörténelemben. Egy nézetet valló, sok nációból álló csoport egy nemzetet teremtett. Annyira azért nem meglepő, hogy meg akarják védeni Izrael államát.
Szép szavakkal, vagy azzal a médiamegjelenéssel, amivel ez az egész el lett mesélve, azt gondolom van egy bizonyos réteg, akikhez így nem fog eljutni. De ha elolvas valaki egy olyan könyvet, ami izgalmas és hatással van rá, akkor célba tud érni. Hiszem, hogy meg kell találni a jó csatornát hozzájuk és én magam is egyike vagyok azoknak, aki fel tudja nyitni mások szemét.
Mondanál pár mondatot a legújabb, Blacktober - Kádis könyvedről?
A főszereplők így a harmadik kötetre már ismertek. Majdnem mindegyiküket egy valós személyről mintáztam. Egy izraeli csapatról szól, akik olyan embereket likvidálnak, akik mondjuk úgy, rászolgáltak. Az új szereplők, akik bejönnek a harmadik részben, azzal a terrorral ismerkednek, amivel az Izraelben élőknek napi szinten szembesülniük kell. Próbáltam olyan embereket megformálni, akiket lehet szeretni, utálni, vagy nem megérteni. De nagy karakterleírást nem adnék, el kell olvasni a könyvet!
Egyébként a másik nagy szívfájdalmam az volt, hogy az első könyvemre rengeteg indulatos kritikát kaptam. Pedig csak azt kellett volna megérteniük az olvasóknak, hogy a nem hétköznapi emberekről mintázott karakterek nem fognak hétköznapi érzéseket táplálni, vagy épp hétköznapian viselkedni. Érdekes ez számomra, mert amíg a mozivásznon teljesen abszurd dolgokat elfogadnak, addig egy könyvben már nem tudnak azonosulni egy olyan emberrel, aki az átlagtól eltérő. Természetesen a kulturált, építő, szubjektív véleménnyel semmi probléma. De sajnos több kritika már-már kioktató, fenyegető hangnemben íródott és érkezett, egy hozzá nem értő, laikus tollából.
Mi a könyved üzenete?
Minden könyvemnek van valamilyen szintű üzenete, ugyanakkor azt gondolom, hogy az olvasónak kell kiszűrnie belőle azt, rá mi van igazán hatással. Én utálom a terrort, ez akár lehet egy üzenet is. Ha katona, katona ellen harcol, azzal az ég világon semmi gond nincs. De azt az embert nem lehet katonának nevezni, aki a polgári civil lakosság ellen támad ilyen-olyan eszközökkel és a brutalitást használja elrettentésnek. És sajnos ebben az esetben ezt tapasztaljuk. Eljutottak odáig, hogy gyakorlatilag a brutalitás a cél, nem pedig adott esetben egy szuverén állam kialakítása.
Érdekesség: Az új könyvemben a ház színe, de még a kapué is le van ellenőrizve, hogy az megfeleljen a valóságnak. Van kifejezetten katonai szakértőm is, aki Izraelben él. Egy másik szakértő, Maros Gábor, aki a taktikai jeleneteket kontrollálja le. Erre azért van szükség, hogy ha egy szakember elolvassa, akkor ne kapjon frászt.
Bihary Péter Blacktober - Kádis című regénye elérhető az Álomgyárnál!
