A Mûvészet és erkölcs valaha nyitóbeszédként hangzott el a Kisfaludy Társaság közülésén, 1887-ben. Mindössze húsz percet kap a rizikós tárgyra felkért szónok. Gyulai Pál sommásan, mûveltségtõl duzzadó, biztos ítéletû kijelentõ mondatokban ad válaszokat. Könnyen olvasható, de mélyen fundamentált sorok, fejezetek. Olyan közvetlen és friss, hogy szinte posztnak olvasható. Minden hétköznapi politizálási utalást kerülve, az is kiviláglik a Mûvészet és erkölcs világos beszédmódjából, hogy a mindenkori hatalomnak múltban, jelenben és jövõben nem célszerû alkotástechnikai és tartalomelvárási feltételrendszereket preferálni. A Mûvészet és erkölcs újraközlésének okszerûségét Kerekes Pál bevezetõ tanulmánya kísérli meg igazolni. Címe: E-bookra fordítható irodalmi útmutatások? Bevezetõ Gyulai Pál könyvetikai fejtegetéseihez. Néhány kiemelt mondat az írásból: Bizonyára a költészet és erkölcs között nincs ellenkezés, sõt egy bizonyos pontig egymás szövetségesei, de soha sem rabszolgái. Az ész komoly törekvése nevetségessé válhat s a szív egyszerû ösztöne valódi bölcsességgé.Ne követeljük a mûvészettõl azt, amit nem adhat s ne úgy, amint nem adhatja.A költemény soha sem igaz a szó közönséges értelmében, csak látszat, de az igaz látszata.A tudomány mélysége most is keveseké, de a költészet bája mindnyájunké.