Életrajz

Szerző képe

Bolyki László

1973-ban születtem Budapesten. Egy – a családunkra jellemző – fertőzés következtében már az anyaméhben eldőlt, hogy zenész leszek. 2 évesen kezdtem zongorázni, amikortól nyújtózkodva elértem édesanyám zongorájának klaviatúráját. 5 éves koromban a gitár következett, 6 évesen pedig hegedülni tanultam, immár zeneiskolai keretek közt. 14 évesen a Bartók Konzervatóriumban folytattam tanulmányaimat, 18 évesen pedig a Zeneakadémia hallgatója lettem. Azóta zenészként járom a világot a Távol-Kelettől a Vadnyugatig az Erkel Kamarazenekar, a Budapesti Fesztiválzenekar és a Bolyki Brothers együttesek tagjaként.

Vándorutam során elég korán rá kellett jönnöm, hogy életem egyik legfontosabb feladata, különbséget tenni siker és az áldás között. Ha sikeres vagyok, de az áldást nélkülözöm, akkor olyan vagyok, mint az önmaga üressége köré csavarodott faforgács.

Éppen ezért a hit és a spiritualitás életem központi mozgatórugója. Gyermekkoromtól kezdve szenvedélyesen kerestem Istent, ám utamon előrehaladva egyre jobban látom, hogy ennél sokkal fontosabb, hogy amióta az eszemet tudom, Isten is szenvedélyesen keres engem. Hogy mindez mit jelent számomra, megpróbáltam összefoglalni a Kegyelem és kalmárszellem című könyvemben.