Újságtól a könyvkiadásig- Interjú Karina Hallel

Kezdjük azzal, hogy elmondod nekünk, ki is áll valójában a szerzői név mögött. Ossz meg velünk néhány szaftos apróságot, amelyekről a legtöbb ember nem tud.

• Szerepeltem az Alkonyatban az esküvői jelenetben

• Megnyertem egy Jessica Simpson hasonmás versenyt, amelyen találkozhattam Jessicával

• Korábban paleontológus akartam lenni, és a Jurassic Park megszállottja voltam (még mindig az vagyok)

• A férjemmel a könyveim miatt ismerkedtem meg

• Egy David Copperfielddel történt incidens miatt voltam az Inside Editionben

 

Újságíró voltál az utazási és szórakoztatóiparban, mielőtt író lettél volna. Hogyan történt az átállás? Mindig a terv része volt?

Újságírásból szereztem főiskolai diplomámat, de előtte forgatókönyvíró iskolába jártam. Ez volt az első szerelmem, és körülbelül hét évig írtam forgatókönyvet. Aztán később zenei újságíróként megírtam első regényemet, a Darkhouse-t. Általánosságban mindig az írás volt a terv, csak sok különböző területet fedeztem fel, és próbáltam kitalálni, melyik fizeti a számlákat!

 

Van-e kijelölt ideje és helye az írásra, vagy bármikor, bárhol írhat?

Attól függ. Ha nyakig benne vagyok a történetben, és nagyon koncentrálok, akkor bárhol tudok írni. De addig a pontig megfelelő feltételekkel kell rendelkeznem (egy bizonyos hangsáv a fejhallgatómban, az irodám, sok kávé, teljes béke). Az ideális időbeosztásom az, hogy felébredek, megiszok egy csésze kávét, lenyomok egy spinning órát a Peloton kerékpáromon, majd megiszom a második csésze kávét, és elvonulok írni egész napra az irodámba.

 

Mitől lesz nagyszerű egy női karakter a romantikában?

Kicsit más a véleményem, mint a legtöbbeknek, de ahhoz, hogy megkedveljek egy női karaktert, rokoníthatónak kell lennie. Hibásnak. Ha tökéletes, akár személyiségre, akár fizikumra, ha édes és csak egy lábtörlő, és nincs semmi előnye, akkor nem tudok mit kezdeni vele. Szükségem van arra, hogy a hősnőim valódiak legyenek.

 

Hősök és gazemberek között melyiket írod szívesebben?

Mindkettőt!

 

Van olyan terved, hogy visszatérsz a sötétebb oldalra, mint a korábbi munkáid?

Nem igazán. Ez egy nagyon szűk közönség, így ha valaha is akarnám, nem árt, ha elfogadom, hogy szórakozásból csinálom… nem fizeti a számláimat, és mint egyedüli kenyérkereső, az én írásaim fizetik a számlákat, ezért vigyáznom kell, hogy mit írok. Ennek ellenére nem vonzódom annyira a sötét dolgokhoz, különösen manapság. Túl nehéz a lelkemnek.

 

Mostanában úgy tűnik, hogy sok szerző megnyitja kitalált világát más szerzők számára, hogy beleírhassanak. Hajlandó lennél megnyitni egy másik író számára a te világodat? Ha igen, melyiket?

Nem! Nagyon védem a világomat, és soha nem engednék be senki mást!

 

Mi lesz a következő munkád?

Van egy öt novellából álló antológiám – „A világ összes szerelme”, néhány a legkedveltebb könyvemből. Mind az ünnepi témakörbe tartoznak – nem csak a Karácsony, hanem a Halloween, a Valentin-nap stb. Nagyon izgatott vagyok, hogy újra életre kelthetem ezeket a karaktereket, és sok olyan történetet (némelyik közelebb áll a regény terjedelméhez!) amelyekért az emberek könyörögtek.

 

Van egy új önálló sorozatom is, amely egy kisvárosban, a híres Whistler üdülőhelyen játszódik. A hangszínét és hangulatát tekintve hasonlít a McGregorokhoz. Már nagyon izgatott vagyok. Az első könyv decemberben jelenik meg.

 

Mielőtt befejeznénk, jöjjön néhány szórakoztató gyorskérdést:

Csapatsportok vagy egyéni sportok?  
Egyéni!

A legrosszabb munkád?
SOK rossz munkám volt mielőtt író lettem, de valószínűleg az volt a legrosszabb, amitől minden nap elsírtam magam, majd az olaszországi nyaralásom előtti napon kirúgtak.

A legjobb ajándék amit valaha kaptál?
A legjobb ajándékokat szoktam megvenni magamnak lol.

Túlélnél egy zombiapokalipszist?
Egy szigeten élek és eléggé önellátóak vagyunk, úgyhogy azt mondanám, hogy igen!

 

Kiszivárgott rólad meztelen kép vagy vírusvideó arról, hogy úgy viselkedsz, mint egy hisztis zsarnok?
Egyik sem!