Olvass bele Mátrai Szilvia: Aki betölti a hiányt című könyvébe!

Csak kint az utcán jut eszébe, hogy át akart volna öltözni a séta előtt, de elragadta Bőrönd lelkesedése. Maradt a kosztümszoknyában nejlonharisnyával és magas sarkú bokacsizmában. Kisvártatva visszatér a fájdalom a lábába, de igyekszik inkább a kutyára figyelni. Bőrönd bolondos boldogsága átragad Nellire, mindketten mosolyogva kanyarodnak rá a Mányoki útra, az uszoda irányába. Bőrönd követő üzemmódban szeme sarkából figyeli Nellit, ahogy gyors tempóban menetelnek. Szitál a köd, az utca gyéren világított, alig lehet pár háznyira ellátni. Nelli akár félhetne is a kietlen sötét utcán, de amióta ez a kutya vele van, lényegében nem érez félelmet. Hallja, ahogy lassan közelít felé egy kocsi, majd közvetlen a hátuk mögé érve lehúzódik a járdaszegélyre. Hallja, ahogy nyílik, majd csukódik az ajtaja, pittyen kettőt a központi zár. Bár mögöttük van az illető, Nelli biztosra veszi, hogy férfi, mert tüsszent egyet. Határozott léptekkel követni kezdi őket ez az ember. Nelli rákapcsol a tempóra, Bőrönd ugrik egyet örömében. Nelli füleli a ködben tompán csattanó lépteket a háta mögül. Minél gyorsabban megy, a férfi annál jobban igyekszik utolérni. Nelli úgy dönt, hogy inkább megáll, megfordul és nyílt tekintettel az idegen szemébe néz. 

– Segíthetek valamiben? – kérdezi Nelli felindultan. Félelmet nem érez Bőrönd mellett, ingerültséget annál inkább. 

– Ó, ha már ilyen kedvesen megkérdezi, valóban tudna nekem segíteni. 

– Tényleg? – kérdezi Nelli leplezetlen megdöbbenéssel. Zavart vagy agresszív válasz helyett, amire számított, egy félszeg mosolyt lát maga előtt. 

A férfi elmondja, hogy azért akarta utolérni, mert már többször látta őket kutyasétáltatás közben, és mindig lenyűgözi az eb szépsége, és szeretné megkérdezni, ha nem veszi tolakodásnak, hogy milyen fajta. A lány bizalmatlansága kismértékben enyhül. Épp válaszra nyitná a száját, de meglepetésében el is felejt válaszolni, mert Bőrönd annyira szokatlanul viselkedik. Nelli nem érti, hogy mi történik itt. A kutyának vicsorognia és morognia kellene. Ehelyett két mellső lábát előrenyújtva nyalogatni kezdi az idegen kezét, majd még mindig előrenyújtott mancsokkal jobbra-balra ugrál a férfi előtt. 

– Milyen édes, pedig azt hinné az ember, hogy valami komoly kutya – mondja a férfi és megvakarja Bőrönd fültövét.

– De hát ez komoly kutya! 

– Nagyon komoly, kegyedet akár el is rabolhatnám, a kiskutyája farkcsóválva végignézné.

Nelli incselkedve azt válaszolja, hogy csak próbálja meg. Pontosan tudja, hogy ha ez a férfi rossz szándékkal közeledne, akkor Bőröndből egyből előtörne munkaköri kötelessége. A férfi erre azzal kezd viccelődni, milyen könnyű dolga lenne, hiszen ha emberrablásra kerülne sor, Nelliből akár kettőt is elbírna, mindkét kezében egyet-egyet.

– Mondja, elárulja végre, hogy mit akar tőlem? – kérdi Nelli némi habozás után.

– Az előbb már mondtam. Itt lakom ebben a házban, és már többször láttam magát ezzel a kutyával, és mindig annyira lenyűgözött. A kutya, úgy értem. Persze kegyed is elképesztő, de most azért akartam utolérni, hogy megkérdezzem, milyen fajta ez a gyönyörű kutya.

– Tibeti masztiff – mondja Nelli és teljesen leblokkol. 

Aztán másodpercek telnek el, nem tud kinyögni egy szót sem. Ez a pasi úgy néz, mintha róla beszélne. De hogy lehet ilyen olcsó trükknek bedőlni? Nagy nehezen összeszedi magát, hogy meg tudjon szólalni. Elmondja, hogy nem tartja jó ötletnek a simogatást, mert az eb csak most ilyen barátságos, egyébként távol tartja magától az embereket és harap. Az ismeretlen férfi veszi a bátorságot azt felelni erre, hogy azt mondják, a kutyák hasonlítanak a gazdájukra. Erre Nelli egy gyors viszlátot mond és távozni készül. A férfi elé áll, exkuzálja magát, miszerint nem akart faragatlan lenni, csak meg szerette volna nevettetni a lányt, ezek szerint túl messzire ment, de bármit megtenne, csak láthassa a bájos mosolyát. 

– Mit akar tőlem? Kérem, hagyjon békén. Bőrönd, gyere, megyünk haza! – Nelli sarkon fordul, de a póráz megfeszül. Bőrönd megmakacsolja magát, leül és az idegent nézi, kissé oldalra döntött fejjel. – Bőrönd, gyere, ne szórakozz! Nem tudom, mi ütött ebbe a kutyába, mintha nem lenne önmaga. Mit csinált a kutyámmal? – szól oda a férfinak Nelli, a hangjából ítélve kezd kétségbeesni.

– Talán azt szeretné, hogy megsimogassam. Megpróbálhatom?

– Hagyja békén és engem is. Gyere, kiskutyám! – De az eb meg se moccan. Nelli hiába rángatja, esélytelen, hogy egy ekkora testet meg tudjon mozdítani. 

– Úgy tűnik, nem akar hazamenni.

– Maga mindig ilyen okos? 

– Nem mindig. Most viszont úgy látom, tudnék segíteni, ha hazakísérném önöket, talán megmozdulna a kutya. – Nelli erre még dühösebb lesz.

 

– Maga mindig ilyen öntelt?

 

– Kizárólag akkor, amikor őrző-védő kutyát kell engedelmességre szoktatnom. – Nelli majd’ felrobban az idegességtől, de igyekszik visszafogott hangon válaszolni.

 

– Ez egy kiegyensúlyozott, jól nevelt, kiszámítható állat. Csak maga megbabonázta, láthatóan hipnózisban van.

 

– Szó sincs hipnózisról, az eb egyértelműen csak egy kis extra törődést akar.

 

– Maga szerint én kevés vagyok neki? – kérdi Nelli szikrázó szemmel.

– Atyaúristen, hát mondtam én ilyet? Na mindegy. Gyere, kutyus, menjünk haza. 

Ekkor az ismeretlen férfi elindul abba az irányba, amerre Nelli akar menni. Bőrönd feláll és engedelmesen követi. A lány nem hisz a szemének. Figyelni kezdi az idegen finom arcélét és határozott lépteit. Vajon ki ez a pasas és hogy került ide? 

– Egyébként kicsoda maga és hogy került ide? – kérdezi Nelli, hogy ne maradjon rejtély a rejtélyes idegen. 

A férfi bemutatkozik. A neve Kiss Tamás, de Tominak hívják a barátai. És úgy került ide, hogy leparkolt a lakása előtt és be akart menni, de meglátott egy csinos hölgyet az elragadó kutyájával. Ha már itt tartanak, udvariasan megkérdezi, kit tisztelhet a hölgy személyében. Kollár Nelli is bemutatkozik, majd hozzáteszi, hogy a férfi elképesztő hatással van a kutyájára. Nem is érti az egészet. Tomi érdeklődik, hogy csak a kutyára van-e ilyen hatással. Nelli bevallja, rá is erős benyomást tett a férfi, hiszen ritkán találkozik ilyen – kicsit köszörüli a torkát –, ilyen erősen magabiztos emberrel. 

– Jó, tudom, paraszt vagyok, de legalább megint mosolygott. Máris imádom az elbűvölő mosolyát. És a stílusát.

– Milyen stílusomat? Azt meg honnan tudja, hogy milyen?

Szépen ballagnak egymás mellett, Bőrönd laza pórázon, közben a pasas elmondja, hogy már egy ideje figyeli Nellit. Néha az ablakból, néha az autóból, és többször el is mentek egymás mellett, de nem tudta, hogyan szólítsa meg. Minden alkalommal lenyűgözte a kecses mozgása és az eleganciája. Hozzáteszi, hogy azért meg kell vallja, ez a magas sarkú kicsit típusidegen téli estén ilyen kutyához, de mindenképpen impozáns. 

Nelli észrevétlenül átadja magát a beszélgetésnek. A kutya le sem veszi a szemét a férfiról hazáig, úgy menetel mellette, mintha kiváltság lenne őt kísérni. A kapuhoz érve megállnak, Bőrönd táncolni kezd Tomi mellett, mellső mancsaival jobbról, balról körbeugrálja. A lány elképedve figyeli furcsa viselkedését. 

– Mikor láthatlak megint, kutyus? – Tomi a kutya fejéhez közelít a kezével, hogy megsimogassa, de az belenyomja az orrát a férfitenyérbe, majd nyalogatni kezdi. Tomi megragadja másik kezével a fültövét és vakargatja, dögönyözi. Bőrönd ismét előrenyújtja lábait és ide-oda ugrál Tomi oldalán. – És a gyönyörű gazdidat is magaddal hozod? – súgja Tomi jól hallhatóan a kutya fülébe. 

Nelli nevet örömében, hogy a kutyáját boldognak látja. Aztán közli a férfival, hogy ha ennyire ragaszkodik hozzá, hogy kutyázzon, akkor a jövő héten ugyanezen a napon, ugyanebben az időpontban megint kijönnek sétálni. A férfi szája széles mosolyra húzódik, biztosítja Nellit, hogy itt lesz, sőt számolni fogja a napokat. Még hozzáteszi, hogy a cipőjét cserélje majd át, mielőtt lejönnek, meg ne fázzon!

Boldogan szaladnak Bőrönddel felfelé a lépcsőn. Még sose találkozott olyan férfival, aki aggódott volna, hogy meg ne fázzon. Különös melegség járja át a lakásba érve. Elég sokat kínozta ma már magát ahhoz, hogy estére jöhessen egy kis enyhülés. Halvány megelégedettségféle. 

  

Ha tetszett a részlet, az alábbi linken találod a regényt: https://alomgyar.hu/konyv/matrai-szilvia-aki-betolti-a-hianyt