Megjelenési interjú-Anne L. Green Toszkán rejtély

1. Honnan merítetted az ihletet a történet megírásához?

Minden író életében vannak mélypontok, az enyémben is akadt az utóbbi időben néhány. Ennek a történetnek az ötlete is egy ilyen világvége-hangulatban fogant egy finom desszertbor és a barátaim társaságában.

Kiüresedettnek és megkeseredettnek éreztem magam, a hullámok pedig csak jöttek, és hiába igyekeztem a felszínen maradni, maguk alá temettek. Hangosan azon töprengtem, hogy elfáradtam, és szünetet kell tartanom.

A pompás desszertboromat kóstolgattam, amikor a barátom azt tanácsolta:

– Nem kell mást tenned, csak végiggondolni, miről írnál a legszívesebben.

Az aranysárga, zamatos, gyümölcsös illatú, édes nedűt lötyögtettem körbe a poharam falán, és bágyadtan néztem a lomha mozgását, amikor kicsúszott a számon: 

– A borokról.

2. Miért pont a toszkán vidéket választottad helyszínül?

Mert amikor elkezdtem azon gondolkodni, hová helyeznék egy borászatról szóló történetet, két helyszín ugrott be: Bordeuax és Toszkána. Tekintettel arra, hogy régi álmom volt eljutni Toszkánába, nem volt kérdés, melyiket választom. Ám nem véletlen játszódik a nyári könyvem Provence-ban.

3. Számíthatunk még olaszországi történetre/történetekre a jövőben?

Természetesen! A mai napon jelentem be a zárt csoportba, hogy Daniele és a Toszkána vére története lezárul ugyan, de az Allegrini család sorsa korántsem ér véget. Az olvasóknak a Hatalom, mámor, Toszkána-sorozat után, érdemes lesz belevágniuk a Toszkán lázadó-sorozatomba is, amelynek főszereplője Daniele húga, Bianca lesz. Bár az új sorozat önálló történetként is megállja majd a helyét, betekintést nyerhetnek a kedvenceik sorsának alakulásába is, fény derül majd néhány elvarratlan szálra.

4. Mi volt a legnehezebb a trilógia megírásakor? Akár mondjuk a lezárását tekintve?

A legnehezebb… Egy író legnagyobb álma az, hogy a története helyszínét egyszer személyesen is láthassa, testközelből élhesse át az élményeket, amelyeket a papírra vetett. Egy kisgyermek izgalmával indultam Toszkánába, és ez csak fokozódott, amikor megpillantottam a gyönyörű tájat, a lankás, hullámzó dombokat, a magasba törő tujasorokat és az este ezüstös fényébe burkolózó rusztikus kőépületet. Akkor döbbentem rá, milyen nehéz feladat is lesz élethűen papírra vetnem mindazt, amit érzek és átélek. Ezt a nyomást fokozta, amikor a Panzanello birtok tulajdonosa, Andreának megosztotta velem nemcsak a borkészítés tudományát, de a családi titkokat is. Óriási teher nehezedett a vállamra, hiszen ígéretet tettem neki, hogy ez a történet hűen tükrözi majd az olasz kultúrát, identitást és a toszkán bortermelők áldozatos munkáját, méltó emléket állítva a nagymamájának. 

5. Melyik a kedvenc részed a történetben?

Nincs kedvenc részem, mert egyben kerek egész a történet. Szerettem a szereplők humorát, élveztem Daniele tanításait. Imádtam vele együtt megküzdeni a próbatételekkel, és turbó sebességgel ütöttem le az utolsó rész izgalmait. 

6. Mindkét főszereplőd Katie és Daniele is egy karakán jellem. Neked ki a kedvenc szereplőd és miért?

Erre a történet elején, még lazán rávágtam, volna hogy Daniele, de mire a sorozat végére értem, rá döbbentem, hogy a két szereplő nem létezik egymás nélkül. 

7. Mennyire áll közel hozzád a borászat/ bor témája?

Amikor elkezdtem a történetet szinte semmit sem tudtam a borokról. Hosszú évek kutatómunkája van mögöttem, szivacsként szívtam magamba minden információ morzsát, mert nem tudhattam mire lesz majd szükségem a történet alakulása során. Ellátogattam minden olyan boros rendezvényre, borbirtokra, ahol sokszor feldolgozhatatlan mennyiségű információ özönlött rám. Ez volt az első olyan eset, ahol a telefonom memóriája már nem bírta a rengeteg hangfelvételt. Ebből kifolyólag nagyon közel került hozzám a borászat és a borok is. Nem tagadom sokat teszteltem őket gyakorlatban is, hogy hitelesen tudjak írni a szakma és a borok szeretetéről. A legnagyobb és legjobb élményem mégis az volt, amikor a borászok vizsgáztattak, vajon mennyit tanultam és átmentem a vizsgán. Úgy fogalmaznék, hogy mire a Hatalom, mámor, Toszkána-sorozat véget ért én is megértem a borokra.

8. Miben más ez a trilógia mint az eddigi regényeid?

Nehéz erre a kérdésre válaszolni, hiszen minden regényemben igyekeztem újat mutatni, ám ehhez a történethez már az alapoktól más hogyan álltam. Végig volt bennem egy erős megfelelési kényszer. Eddig azt hittem, hogy ez azok miatt az emberek miatt van, akik kitárták előttem a kapuikat és megosztották velem a tudásukat és a küzdelmüket. Nem akartam, hogy csalódást érezzenek, amikor elolvassák a sorokat, de amikor végleg becsuktam a Toszkán rejtély kéziratát, rádöbbentem, hogy az akinek ilyen görcsösen meg akartam felelni, én magam vagyok. 

9. Kiknek ajánlanád?

Ajánlom ezt a könyvet minden borkedvelőnek, minden Olaszországért rajongó olvasónak, aki bűntudat nélkül merül el a borok és a vérpezsdítően izgalmas regények élvezetében. Nem utolsósorban azoknak, akik elkísértek és segítettek engem ezen a csodálatos utazáson. Dolce Vita!

10. Mit üzennél a Bor, Mámor, Toszkána rajongóknak?

Hogy ne aggódjanak, én sem tudom még elengedni az Allegrini családot. A novemberi utazásom Toszkánába sok meglepetést, új tanítást és érdekes történéseket tartogatott, amelyek még arra várnak, hogy papírra vessem őket. A Toszkán lázadó-sorozat tartogat még meglepetéseket. 

Itt megtaláljátok a Toszkán rejtélyt ha még nem szereztétek volna be!:)

Itt pedig Anne L. Green soron következő regényeit jegyeztethetitek elő!

Wermeser Lívia írása