„Fogalmam sem volt, hogy olyan sikeres lesz, mint amilyen lett végül.” - Vouge interjú Tia Williams-szel

Mi lett volna, ha Rómeó és Júlia tovább élnek, felnőttekké válnak és egymáséi lesznek? Ez az alap feltevése 2021 egyik legjobb romantikus regényének: Tia Williams Hét nap örökké című könyvének. Felkavaró, izgató, szikrázóan szellemes, New York Times bestseller és Reese's Book Club listás ez a mély szerelmi történet. Williams rámutat arra a finom feszültségre, ami Eva, a népszerű vámpírsorozat regényíró és Shane, az író között van. Egy brooklyni kiadói eseményen egymásba ütköznek évekkel azután, hogy hét túlfűtött napot töltöttek együtt a főiskolán. - Van valami. Ne írj rólam. - suttogja Eva Shane-nek. S mi az ő válasza halk, érdes hangon, olyan ismerősen: - Csak utánad.

Tia Williams, a Telitalálat című könyv szerzője úgy nőtt fel, hogy mindig olvasni akart, méghozzá sokféle karakterről, akiket nem csak a szenvedésük határoz meg. Mint amilyen Eva is, a regénye főhősnője. Küzd a sztereotípiákkal, miszerint ő csak egy női romantikus író, miközben sokkal többet ad ennél. Generációs traumák, rasszizmus. A Vouge interjút készített Williams-el a Hét nap örökké című regényének sikeréről, a forró szexjelenetek megalkotásáról és a „fekete szerelmi történetek” erejéről.

Vogue: Ez egy kiemelkedő év volt a Hét nap örökké című regényed tekintetében. A Reese Book Club kiválasztása és a készülő Tv adaptáció. Miközben írtad, sejtetted, hogy valami egészen különleges dolog történik?

Tia Williams: Fogalmam sem volt, hogy olyan sikeres lesz, mint amilyen lett végül. Tényleg nem. Amikor regényt írok, olyan mélyen beleélem magam, hogy csak próbálom összeilleszteni a szavakat és mondatokat a fejemben lévő jelenetekkel. Gyakorlatilag mintha egy légüres térben lennék, miközben azon jár az eszem, hogyan fogadják majd a könyvemet. Ez bénító. Ennek ellenére tudtam, hogy ez a könyv sokkal mélyrehatóbb lesz, mint amit korábban valaha is elképzeltem. Ezért éreztem különlegesnek és valami újnak.

V: Honnan lehetett tudni, hogy Reese kiszemeltje vagy? Mit csináltál, amikor megtudtad?

TW: Nem tudtam róla, ez egy szigorúan titkos információ. A kiadóm pár hónappal a bejelentés előtt szólt, de meg sem tudtam szólalni. Reese minden hónap elején egy különleges könyvet mutat be a Reese's Book Club felületén. Egy igazán szürreális pillanat volt, amikor felhívott a szerkesztőm. Letettem a kagylót, sikoltoztam, majd azzal ünnepeltem, hogy rendeltem magamnak egy pár táskát.

V: Imádom a tényt, hogy Baz Luhrmann Rómeó + Júlia című könyve ihletet adott ehhez a könyvhöz. Azt gondolod, hogy a „fekete szerelem” nem kap elég szerepet?

TW: A dolgok kezdenek megváltozni, de az X generáció tagjaként, aki a nyolcvanas években nőtt fel, alig tapasztaltam pozitív hozzáállást a „fekete szerelemmel” kapcsolatban sem a könyvekben, sem a filmekben vagy akár a tévében. Nem volt sokrétű a fekete bőrű emberek ábrázolása, a negatív karakter szemüvegén keresztül láttuk őket. Fekete elnyomás, zaklatott, egyedülálló anya, gengszter, néger megnevezések, főleg a könyvekben. Mintha a kiadó felügyelői nem tudtak volna mint kezdeni a fekete karakterekkel, akkor ha nem szenvednek valamilyen formában. Gyerekkoromban mindig vonzódtam olyan írók nagy, drámai szerelmi történeteihez, mint Judith Krantz, Jackie Collins és Harold Robbins. Soha nem láttam magam egyik szereplőben sem, ezért a fejemben átírtam volna őket fekete bőrűeknek, ami elég béna. Minden téren létezünk, és megérdemeljük, hogy a szerelmet és a kiváló szexet egy vidám, kifinomult történetben találjuk meg, mint mindenki más. Gondoskodom arról, hogy a könyveim sokféle fekete bőrű karakterrel legyenek tele, az élet minden területéről és nézőpontjából. Fáj a lelkem, ha egysíkúan mutatnak be minket.

V: Vannak példák a „fekete szerelmi történetekre”, amelyek fontosak számodra?

TW: A kedvenc pillanatom az elmúlt 30 évből a Love Jones. Ha bármit írhatnék, ami kifinomult, szexi, vicces és inspiráló, boldogan halnék meg.

V: A főszereplőd, Eva egy vámpír-romantikus regényíró, aki népszerű fikciókat ír, ellentétben Shane-nel, aki egy megbecsült író, amolyan Colson Whitehead típus. Érezted már akár most, akár a múltban azt, hogy alulértékelnek, vagy elkönyvelnek és betesznek egy bizonyos dobozba?

TW: Igen! Az irodalmi világban, ha valakit a romantikus vagy a szerelmes regényt írók közé sorolnak, automatikusan hátrányos helyzetbe kerül, mivel az emberek kevésbé komolynak, képzettnek vagy akár tehetségtelenebbnek tartják, mint az írókat. Ez azért van, mert az olvasóközönség többsége nő. Már régóta badarságnak tartják a nők által kedvelt dolgokat. A kritikusok eleinte bénának tartották a Beatles-t is a rajongótáboruk miatt. Aztán a fiúk is felfedezték őket, és ettől sikeresek lettek. Ez nevetséges! Úgy gondolom, hogy az egyik legnehezebb dolog egy hiteles szerelmi történetet megírni úgy, hogy az ne tűnjön cikinek, felszínesnek vagy ami még rosszabb, unalmasnak. Ez az igazi képesség.

V: Eva-nak lehetősége van filmre adaptálni vámpír-romantikus sorozatát, de azt a lélekölő tanácsot kapja, hogy a szereplőket cserélje le fehér bőrűekre, mert az kelendőbb lenne. Írói pályafutásod során történt már hasonló erőfeszítés a munkád kijavítására vagy megváltoztatására vonatkozóan?

TW: Soha nem kértek meg, hogy cseréljem le a karaktereimet fehér bőrű szereplőkre, de voltak olyan barátaim a sci-fi és fantasy műfajban, akiket viszont igen. Úgy tartották, túl messzire mennének azzal, ha az olvasói közönséget arra buzdítják, hogy higgyenek egy fantasy karakterben, aki nem fehér bőrű. Olyat már kértek tőlem, hogy írjak a történetbe több fehér bőrű karaktert, vagy a fekete bőrű főszereplő legyen a szenvedő alany. Mindkettőre határozott nem volt a válaszom, mert nyilvánvaló, hogy ezek célja az volt, hogy a regényeimet biztonságosabbá tegyék a fehér közönségnek. Garantálom, hogy egyetlen fehér bőrű szerzőt sem kérnek arra, hogy a munkáját kellemesebbé tegye számomra.

V: Ez szomorúan hangzik, ennek ellenére a könyveid elképesztően jól olvashatóak. Nekem ez irodalom. Egyébként hogyan határozod meg az irodalom fogalmát?

TW: Ez vicces, mert én sem vagyok igazán biztos benne. Soha nem tudtam igazán, hogy romantikus műfajban írok, de a regényeim mindegyikében központi szerepet játszik a szerelmi szál a boldog befejezéssel és ez megfelel a műfaj paramétereinek. A kiadók az irodalmi könyveket elsősorban a karakterek alapján határozzák meg, ellentétben a cselekménnyel.

V: Láttam, hogy azt írtad Instagramon: „Írd le azt, ami téged előrevisz? Mi volt az ami téged inspirált a Hét nap örökké című könyved megírásakor?

TW: Audre, a főszereplőm tizenkét éves lánya. Korához képest nagyon érett és bölcs, gyakran okosabb a környezetében lévő felnőtteknél. Nagyon szórakoztató volt megformálni őt, mivel a karaktere a saját testvéremen alapszik. Imádtam megírni Eva és Audre párbeszédeit. Nagyon sokat merítettem a lányommal való tapasztalataimból egyedülálló anyaként.

V: Beszélhetünk a szex leírásáról? Szerintem sokan azért nem teszik, mert borzasztóan nehéz jól csinálni. Hogyan állsz hozzá, melyek a legjobb szexjelenetek, amiket olvastál?

TW: Szexjeleneteket írni kényes dolog. Ez nagyon rosszul sülhet el. Három szex-jelenet szabályom van. Először is valamilyen módon előre kell vinnie a cselekményt. Hacsak nem erotikus műfajú a könyved, nem szabad, hogy a szex, kizárólag a szex kedvéért legyen. A jelenetnek valami újat kell felfednie a szereplőkről, vagy fokoznia kell a feszültséget. Másodszor, kerülni kell a régimódi kifejezések használatát. Harmadszor, a realitás talaján kell maradni. A karaktereknek kicsit ügyetlennek kell lenniük és fontos a nevetés is. A legjobb szexjelenet, amit valaha olvastam, egy régi Sandra Brown-regény, a Slow Heat in Heaven volt, ami egyben talán a valaha volt legjobb cím is. A jelenetben volt egy rossz fiú és egy jó kislány, ellenségekből lettek szeretők. Mindenkit arra biztatok, hogy azonnal olvassa el ezt a könyvet.

V: Miután a Hét nap örökké bestseller lett, korábbi könyved, a Telitalálat fényesebb borítót kapott, és újra kiadták. Van ennek valami köze ahhoz, hogy kicsit nyitottabbá váltak a fekete bőrű szerzőkre?

TW: Az ébredező kiadóiparnak sok köze van ehhez. De a Telitalálat azért is kapott egy új, fényes borítót, hogy egybevágjon a filmváltozattal, amely tavasszal érkezik a Netflixre. Gabrielle Union lesz a főszereplő, ami miatt még mindig néha meg kell csípnem magam ahhoz, hogy elhiggyem.

V: Apropó: a Hét nap örökké izgalmas tévéadaptációja. Mi a legújabb fejlemény? Mennyire leszel bevonva, és van-e a fejedben valami Eva és Shane karakterének megszemélyesítésével kapcsolatban?

TW: Én leszek az egyik vezető producer. A gyártás nagyon korai szakaszában járunk, így még nincs mit megosztanom. Annyit viszont elárulhatok, hogy nem is lehetnék ettől izgatottabb a könyv képernyőn való megjelenését tekintve. Folyamatosan tájékoztatlak majd a fejleményekről.

Tia Willams könyvei a webshopban: https://alomgyar.hu/szerzo/tia-williams

Fordította: Barna Evelin

Forrás: https://www.vogue.com/article/tia-williams-seven-days-in-june-interview