Ha szereted a Bridgertont és Jane Austent, Budai Lotti A zongorista könyvét is imádni fogod
Báltermek, vidéki birtokok, fürdőhelyek és a társasági élet íratlan szabályai határozzák meg azt a világot, amelybe Budai Lotti új története kalauzolja az olvasót.
Az Öt érzék-sorozat negyedik, önállóan is olvasható kötete, A zongorista 1812 Angliájában játszódik, abban a korszakban, amelyet Jane Austen regényei és az utóbbi évek nagyszabású kosztümös sikerei újra meg újra vonzóvá tesznek. A csillogó felszín mögött azonban egy jóval szigorúbb társadalom húzódik meg, ahol egy fiatal nő jövőjét elsősorban a családi helyzete és a megfelelő házasság határozza meg, a tehetsége pedig csak addig kívánatos, amíg nem veszélyezteti a számára kijelölt szerepet.
Cecilia Marshmond ebből a világból szeretne kitörni. Zenei tehetségét egész környezete csodálja, ő azonban nem éri be azzal, hogy kellemesen zongorázzon mások szórakoztatására: alkotni akar, komponálni, és saját jogán érvényesülni. Apja váratlan hazatérése Indiából azonban alapjaiban rendezi át addigi életét. George Marshmond visszaköveteli a családi birtokot, egyre gyanakvóbban figyeli lánya képességeit, Cecilia pedig hamarosan a vidéki estélyek, bálok, fürdőhelyek és a házassági piac közepén találja magát, ahol nemcsak arról kell döntenie, kit enged közel magához, hanem arról is, hajlandó-e lemondani arról az életről, amelyet valóban magának szeretne.
Budai Lotti történelmi regényeinek egyik legizgalmasabb sajátossága, hogy a romantikus szálak mögött rendszeresen megjelenik az adott korszak nőinek valós társadalmi helyzete, A zongoristában pedig ehhez ezúttal a művészi önkifejezés kérdése társul.
Mit érhetett egy nő kivételes tehetsége egy olyan korban, amikor az alkotói ambíció könnyen illetlenségnek vagy veszélyes önállóságnak számított? Cecilia történetében a zene ezért nem egyszerű díszlet, hanem annak eszköze, hogy a főhős megtalálja a saját hangját egy olyan közegben, amely folyamatosan mások elvárásaihoz próbálja igazítani.
Nem véletlen, hogy Fodor Marcsi író „lenyűgöző utazásként” jellemzi a regényt Jane Austen világába. A zongorista apropóján összegyűjtöttünk nyolc filmet, sorozatot és könyvet, amelyek rajongóinak Budai Lotti újdonságát is érdemes lesz felfedezni.
Ha ezeket szeretted, A zongoristát is imádni fogod!
A Bridgerton család
A Bridgerton a régenskori London báli szezonjának csillogását ötvözi romantikával, családi konfliktusokkal és azzal a nagyon is komoly kérdéssel, hogy ki mennyire rendelkezhet a saját jövője felett. A sorozat évadról évadra más Bridgerton testvér szerelmi életét állítja középpontba, miközben a rang, a vagyon, a jó hírnév és a megfelelő házasság folyamatosan beleszól a szereplők legszemélyesebb döntéseibe.
Akciós ár:
Borító ár:
Büszkeség és balítélet
Jane Austen legismertebb történetében Elizabeth Bennet és Mr. Darcy kapcsolatát legalább annyira alakítják saját tévedéseik és előítéleteik, mint az a társadalmi közeg, amelyben egy előnyös házasság egy egész család jövőjét meghatározhatja. A klasszikus számos feldolgozása közül Joe Wright 2005-ös filmje Keira Knightley és Matthew Macfadyen főszereplésével különösen lendületesen mutatja meg, hogy a romantika mögött mennyi büszkeség, félreértés, vagyoni különbség és családi érdek dolgozik.
Emma.
Emma Woodhouse-nak nincs szüksége jó házasságra ahhoz, hogy biztosítsa a helyét a társadalomban, ezért annál nagyobb lelkesedéssel avatkozik bele mások szerelmi életébe, több-kevesebb sikerrel. Autumn de Wilde 2020-as Jane Austen-adaptációja látványos kosztümök és szellemes társadalmi szatíra mögött mesél arról, milyen könnyű félreérteni mások érzéseit, ha valaki túlságosan biztos a saját ítélőképességében.
Sarolta királyné – Egy Bridgerton-történet
A Bridgerton előzménysorozata egy fiatal nő történetéből indul ki, akit akarata ellenére jegyeznek el György angol királlyal, majd egyik napról a másikra egy számára idegen udvar középpontjában találja magát. A romantika mellett ezért legalább akkora szerepet kap benne a kötelesség, a dinasztikus házasság és az, hogyan próbál Sarolta saját mozgásteret teremteni egy olyan rendszerben, amely jóval az érkezése előtt eldöntötte, mi lesz a feladata.
Jane Austen magánélete
Anne Hathaway alakításában Jane Austen még nem az angol irodalom egyik legnagyobb alakja, hanem egy fiatal nő, akitől környezete elsősorban azt várja, hogy találjon megfelelő férjet, miközben ő az írástól és a saját szellemi szabadságától remél teljes életet. A film Jane és Tom Lefroy kapcsolatán keresztül romantikus történetet mesél, de ennél érdekesebb kérdést is felvet: milyen árat kellett fizetnie egy nőnek azért, ha a biztos társadalmi szerep helyett az alkotást választotta.
Hozományvadász hölgyek kézikönyve
Sophie Irwin regénye nagyon szó szerint veszi a „házassági piac” fogalmát: Kitty Talbotnak vagyonos férjet kell találnia, méghozzá gyorsan, különben apja adósságai maguk alá temetik a családját. A londoni báli szezon ezért számára nem romantikus álom, hanem tudatosan felépített hadjárat, amelynek szabályait menet közben kell megtanulnia, miközben Lord Radcliffe kezdettől pontosan látja, mire készül.
Kisasszonyok
A March nővérek története más korszakba és kontinensre vezet, mégis ugyanazt az alapvető dilemmát vizsgálja: mekkora szabadsága lehet egy nőnek abban, hogy maga válassza meg a saját életét. Greta Gerwig 2019-es feldolgozásában különösen erős Jo March alakja, aki íróként akar érvényesülni, miközben újra és újra szembesül azzal, hogy a környezete számára a női siker és a házasság szinte elválaszthatatlan fogalmak.
Downton Abbey
A Downton Abbey már a 20. század elején játszódik, amikor az angol arisztokrácia addig biztosnak hitt világa lassan átalakul, a társadalmi rang, az öröklés és a megfelelő házasság azonban továbbra is meghatározza a Crawley család életét. Julian Fellowes sorozatának egyik legnagyobb erőssége, hogy a nagybirtok fényűző termei mellett a személyzet világát is ugyanolyan figyelemmel követi, így szerelmek, botrányok és családi konfliktusok mögött egy egész társadalmi rendszer változása rajzolódik ki.
Végszó
Jane Austen történetei, A Bridgerton család vagy a hozzájuk hasonló kosztümös regények és sorozatok ma is különösen jól működnek: a díszes ruhák és elegáns birtokok mögött nagyon is ismerős kérdéseket tesznek fel szabadságról, szerelemről, önállóságról és arról, mennyire lehetünk a saját életünk alakítói.
Budai Lotti Öt érzék-sorozatának önállóan is olvasható negyedik kötete egyszerre kínál régenskori társasági életet, romantikát és egy nő történetét, aki nem akar beérni azzal a szereppel, amelyet mások írtak számára.
Budai Lotti kötetei elérhetőek az Álomgyárnál.