A science fiction könyvek már régóta nem csupán távoli galaxisokról vagy különös űrlényekről szólnak. Ez a műfaj az emberiség legbátrabb szellemi kalandja: egy görbe tükör, amelyben a jövő technológiáin keresztül valójában jelenünk égető kérdéseit vizsgáljuk. Legyen szó a hatalom természetéről, az ökológiai felelősségről vagy a mesterséges intelligencia erkölcsi dilemmáiról, a tudományos fantasztikus könyvek segítenek felkészülni a holnap váratlan fordulataira.
Célunk egy olyan átfogó sci-fi könyvajánló összeállítása, amely iránytűt ad neked a műfaj sűrűjében. Válogatásunkban helyet kaptak a megkerülhetetlen, klasszikus sci-fi könyvek, amelyek évtizedek óta formálják a gondolkodásunkat, de nem feledkeztünk meg a legizgalmasabb új sci-fi könyvek bemutatásáról sem. Listánkon a legjobb sci-fi regények sorakoznak: a neonfényű, sötét cyberpunk könyvek világától kezdve a gyomorszorító disztópikus regények látomásain át egészen a tér és idő határait feszegető időutazós könyvek rejtélyeiig.
Külön öröm számunkra, hogy a sci-fi irodalom hazai kínálata is folyamatosan bővül, így a magyar sci-fi könyvek piacán is egyre több világszínvonalú alkotást találunk.
Vannak történetek, amelyek nemcsak egy-egy korszakot, hanem az egész műfajt meghatározzák. Isaac Asimov életműve pontosan ilyen: a „robotika atyja” olyan összefüggő jövőképet alkotott, amelyben az emberiség sorsa évezredeken és galaxisokon átívelve fonódik össze.
Minden a Robot-sorozattal kezdődik. A távoli jövőben járunk, ahol az emberiség két részre szakadt: a túlnépesedett Föld lakóira és a technológiailag fejlettebb, robotokat használó űrlakókra. Amikor egy űrlakót meggyilkolnak a Földön, Elijah Baley nyomozó kénytelen egy emberszabású társat fogadni maga mellé. Ez a találkozás nemcsak egy krimisorozat kezdete, hanem az a híd is, amely végül elvezet Asimov későbbi, galaktikus birodalmi látomásaihoz.
A történet csúcspontja az Alapítvány-trilógia. A Galaktikus Birodalom tizenkétezer év után omladozni kezd, de a matematikus Hari Seldon kidolgozza a pszichohistória tudományát, amellyel megjósolható a tömegek viselkedése. Létrehozza az Alapítványt, hogy a tudás fáklyájaként lerövidítse a bukást követő sötét korszakot. Sikerülhet a Seldon-terv, és felépülhet a Második Birodalom a régi romjain?
A két gyűjteményes kötet – kiegészülve a Birodalom-regényekkel – alkotja az Alapítvány–Birodalom–Robot univerzumot, amelyet számos kiegészítő kötet (előzmények és folytatások) tesz teljessé. Asimov víziója tudósok és írók generációira hatott, és ma, a mesterséges intelligencia hajnalán aktuálisabb, mint valaha.
Frank Herbert 1965-ben megjelent Dűne című regénye alapjaiban rengette meg a science fiction műfaját, megalkotva egy olyan komplex világot, ahol a politika, a vallás, az ökológia és az emberi evolúció elválaszthatatlanul összefonódik.
A történet középpontjában egy kietlen sivatagbolygó, az Arrakis áll, amely az univerzum legértékesebb anyagának számító fűszer egyetlen lelőhelye. Aki uralja a fűszert, az uralja a galaxist – ez a tétel mozgatja a Nemesi Házak, a Császár és a titokzatos Bene Gesserit rend halálos játszmáit. Paul Atreides és családjának bukása, majd felemelkedése nem csupán egy bosszútörténet, hanem egy messiási prófécia, amely évezredek sorsát határozza meg.
Herbert hat köteten keresztül szőtte ezt a monumentális eposzt, ám 1986-ban bekövetkezett halála miatt a történet lezáratlan maradt. A regényfolyamot végül fia, Brian Herbert és Kevin J. Anderson fejezte be a szerző hátrahagyott jegyzetei alapján, pontot téve a saga végére a 7. és 8. kötettel.
A Dűne-univerzum azonban mára messze túlmutat az eredeti regényeken. Az elmúlt évtizedekben számos előzmény- és kiegészítő kötet látott napvilágot, amelyek feltárják a Butleri Dzsihad gépek elleni háborúját vagy a nagy házak eredetét. A vizualitás szerelmesei számára pedig gyönyörűen illusztrált képregényadaptációk és művészeti albumok mélyítik tovább az élményt, miközben Denis Villeneuve grandiózus filmjei újra a figyelem középpontjába emelték a homokférgek birodalmát.
A Dűne-sorozat kötetei sorrendben:
Nexus-6, másolatok, Deckard és Rachel… A nevek ismerősen csengenek, de vajon ismerjük-e a mögöttük rejlő valódi mélységet? Philip K. Dick 1968-as korszakalkotó regénye a műfaj egyik legfontosabb alapműve.
Bár Ridley Scott Szárnyas fejvadász című mozija tette világhírűvé az alaptörténetet, Dick eredeti víziója sokkal húsbavágóbb kérdéseket feszeget a poszt-apokaliptikus, nukleáris porba fojtott Földön. Ebben a világban, ahol az állatok kihalása után egy valódi élő házikedvenc a legfőbb státusszimbólum, a megmaradt embereket pedig az androidok térnyerése fenyegeti, Rick Deckard fejvadásznak nem csupán hat elszabadult Nexus-6-ost kell „visszavonultatnia”, de saját emberségével is meg kell küzdenie.
A kötet különlegessége, hogy három neves irodalomtörténész kísérő tanulmányaival jelent meg. Ezek az elemzések segítenek kontextusba helyezni és a méltó helyére emelni Dick legmeghatározóbb művét, feltárva azokat a filozófiai rétegeket, amelyek felett az évtizedek során talán elsiklottunk.
H.G. Wells 1898-as remekműve, a Világok harca a science-fiction egyik alapköve, amely a technológiailag fejlett Mars-lakók invázióján keresztül mutatja be az emberi civilizáció összeomlását. A regény tűpontos látleletet ad arról, hogyan hullik darabjaira a civilizált társadalom a teljes pusztulás közvetlen árnyékában.
A kötet tartalmazza Orson Welles 1938-as rádiójátékának szövegkönyvét is, amely a legenda szerint tömeghisztériát okozva szemléltette a médiahatás következményeit az Egyesült Államokban.
A könyv alapján több filmadaptáció is született, amelyek közül kiemelkedik a 2005-ös, Steven Spielberg által rendezett blockbuster, amely Tom Cruise főszereplése és az idegen hódítók hátborzongató megjelenítése által vált igazán emlékezetessé.
Amikor egy hatalmas, henger alakú objektum száguld be a Naprendszerünkbe, az emberiség választ kap a legősibb kérdésére: nem vagyunk egyedül. Arthur C. Clarke, a sci-fi irodalom állócsillaga, a Randevú a Rámával című regényében végérvényesen bebizonyította, hogy ő a „hard sci-fi” koronázatlan királya.
A történet középpontjában a Ráma nevű idegen űrhajó áll, egy bámulatosan fejlett civilizáció technológiai csodája. A kivizsgálására küldött asztronauták egy önmagába záródó, mesterséges világba lépnek be, ahol a fizika törvényei és az ismeretlen biológiai létformák minden képzeletet felülmúlnak. Clarke a felfedezés tiszta, intellektuális borzongatásával szegezi az olvasót a könyvhöz: a Ráma titkai fokozatosan tárulnak fel, de a végső válaszokat talán mindörökké homály fedi.
A regény jelentőségét jelzi, hogy minden fontosabb szakmai díjat (Hugo-, Nebula- és Locus-díj) besöpört, jelenleg pedig a Dűne-filmek vizuális mágusa, Denis Villeneuve már gőzerővel dolgozik a regény régóta várt filmadaptációján.
Andy Weir az utóbbi években egy személyben bizonyította be, hogy a „hard sci-fi” nemcsak a tudósoké, hanem a nagyközönségé is lehet. Pályafutása A marsi című kötettel indult, amely az elmúlt évtized egyik legnagyobb zsáner-szenzációjává vált. A történet főhőse, Mark Watney, egy szerencsétlen baleset folytán egyedül marad a vörös bolygón, ahol a tudományt és saját mérnöki leleményességét hívja segítségül az életben maradáshoz. A regényből Ridley Scott rendezett világsikerű filmet Matt Damon főszereplésével.
A szerző következő regénye, az Artemis, a Hold első városának sötétebb bugyraiba kalauzol. Itt ismerkedhetünk meg Jazz Basharával, a dörzsölt és karizmatikus csempésszel, aki egy egyszerűnek tűnő bűntény során akaratán kívül egy globális hatalmi játszma középpontjába kerül. Bár a díszletek változtak, Weir stílusa változatlan: a holdbéli bűnügyi kalandot éppolyan precíz fizikai és gazdasági törvényszerűségek mozgatják, mint Watney túlélőharcát.
Pályafutása eddigi csúcspontját azonban sokak szerint A Hail Mary-küldetés jelenti, amelyben már az egész emberiség sorsa a tét. A főhős egy űrhajó fedélzetén ébred emlékezetkieséssel, millió kilométerekre az otthonától, és lassan ráébred, hogy ő a Föld utolsó reménye a pusztulás ellen. Weir ebben a művében tágítja ki leginkább a horizontot, hiszen az idegen létformákkal való kapcsolatfelvétel kérdését is új megvilágításba helyezi. Nem véletlen, hogy az idén debütált filmadaptáció is töretlen sikernek örvend.
Cixin Liu Hugo-díjas remekműve egy kínai nanotechnológus és egy traumatizált asztrofizikus sorsán keresztül mutatja be az emberiség legfélelmetesebb találkozását az idegenekkel.
Minden 1967-ben, a maoista kulturális forradalom idején kezdődik, amikor a fiatal Ye Wenjie végignézi apja halálát. Ez a tragédia olyan láncreakciót indít el, amely negyven évvel később Wang Miao mérnököt egy rejtélyes online játékba és egy tudósokat tizedelő összeesküvésbe rángatja. Az emberiség rádöbben: egy idegen flotta úton van a Föld felé, és 400 évük maradt a felkészülésre.
Liu, aki mérnökként és számítástechnikusként dolgozott, mielőtt a sci-fi állócsillaga lett volna, a legborzalmasabb választ adja a Fermi-paradoxonra. A trilógia nemcsak technológiai vízió, hanem mély szociológiai tanulmány is, amely az utolsó fejezetekben az időn és a téren is túlmutató, palackba zárt üzenetként értelmezi az emberi létezést.
Bár az Állatfarm és az 1984 nem közvetlen folytatásai egymásnak, elolvasásuk után egyértelművé válik: valójában ugyanannak a sötét folyamatnak a két fázisát mutatják be. George Orwell zsenialitása abban rejlik, hogy képes volt tűéles pontossággal ábrázolni, hogyan épül ki, valamint hogyan működik a totális diktatúra.
Az Állatfarm a „forradalom” és a kiépülés fázisát mutatja be egy maróan szellemes szatírán keresztül, ahol a kezdeti nemes eszméket fokozatosan felemészti a demagógia és az új elitté válók gátlástalansága.
Ezzel szemben az 1984 már a befejezett, „kész” és aktív diktatúra dermesztő víziója. Olyan fogalmakon keresztül, mint a Nagy Testvér, a Gondolatrendőrség vagy a múltat átíró történelemhamisítás, Orwell egy olyan világot fest le, ahol az egyént ízekre szedik és belülről üresítik ki.
A két mű együtt adja ki a teljes képet: az Állatfarm megmutatja, hogyan adjuk fel a szabadságunkat a hangzatos ígéretekért, az 1984 pedig azt, hogy milyen, amikor már nincs hová hátrálnunk. Két kötelező alapmű minden gondolkodó ember számára, hogy képesek legyünk felismerni a múlt hibáit a jelen történéseiben.
Moszkva felett az égbolt halott, a várost radioaktív sugárzás és mutáns szörnyek uralják. Az emberiség utolsó bástyája a világ legnagyobb atombiztos óvóhelyén, a moszkvai metróhálózatban található. Dmitry Glukhovsky kultikus regényfolyama korunk egyik legfontosabb disztópiája.
A történet főhőse, Artyom, egy olyan küldetésre indul az alagutak végtelen sötétségében, amelynek tétje az egész fajunk fennmaradása. Útja során azonban nemcsak fizikai borzalmakkal, hanem morális dilemmákkal is szembesül: vajon a túlélésért vívott harc közben megőrizhető-e az emberség, vagy a megmentő szerepe csak egy újabb tragédiához vezet?
Bár a mű világsikerét a belőle készült népszerű számítógépes játékok is fokozták, Glukhovsky írása sokkal több egy akciódús történetnél. A metróállomások zárt világa görbe tükröt tart jelenünknek: a hidegháborús reflexek, a menekültválság és az újjáéledő diktatúrák mind megjelennek a föld alatti társadalmakban.
Mi történhet, ha a Covid-járvány alatt ételfutárként próbálsz talpon maradni New Yorkban, és hirtelen egy különös „állatvédő szervezetnél” kapsz állást? John Scalzi, a modern sci-fi egyik legszellemesebb szerzője A Kaidzsú Állatvédő Társaság című regényében pontosan ezt a képtelen alaphelyzetet vázolja fel.
Jamie Gray élete kilátástalan, amíg össze nem fut egy régi ismerősével, aki rakodómunkát ajánl neki. Jamie örömmel váltana, ám hamar kiderül, hogy az „állatok”, amiket védeniük kell, nem a mi világunk lakói. Egy alternatív dimenzió trópusi rengetegében gigászi, dinoszaurusz-szerű fenevadak, úgynevezett kaidzsúk kószálnak, akikre nemcsak a természet, hanem gátlástalan emberi érdekcsoportok is veszélyt jelentenek. Scalzi mesterien keveri a pörgős akciót, a „Godzilla-érzést” és a maró humort ebben a letehetetlen regényben.
Vannak könyvek, amelyek próféciaként nehezednek a jelenünkre. Octavia E. Butler 1993-ban indult, mára klasszikussá vált Földmag-duológiája pontosan ilyen: egy fájdalmasan aktuális disztópia, amely évről évre valóságosabbnak tűnik.
A magvető példázata 2024-ben veszi kezdetét az összeomló Kaliforniában, ahol a klímaváltozás, a vízhiány és a társadalmi káosz fegyveres erődökbe kényszeríti a túlélőket. Itt ismerjük meg Lauren Olaminát, a hiperempátiával küzdő fiatal lányt, aki mások fájdalmát a saját testén érzi. Amikor közösségét elsöprik a fosztogatók, Laurennek a farkastörvények uralta senkiföldjén kell északra vezetnie egy maroknyi csapatot. Az út során nemcsak a túlélés technikáit fejleszti ki, hanem egy új hitvilág, a Földmag alapjait is lerakja, amely az emberiség jövőjét a csillagok között keresi.
A Nebula-díjas duológia 2020-ban, huszonhét évvel az első megjelenése után lett ismét a New York Times bestsellerlistájának éllovasa. Ez a mű mindenkinek kötelező, aki érteni akarja a modern világunkat feszítő válságokat és a remény erejét a pusztulás szélén.
„Az ég a kikötő felett olyan volt, mint a televízió képernyője adásszünet idején.” Ezzel a mondattal nem csupán egy regény, hanem egy egész műfaj, a cyberpunk vette kezdetét 1984-ben. William Gibson Neurománc című műve (a Sprawl-trilógia nyitánya) megjósolta a digitális jövőt.
Gibson írta le először a mátrixot – azt a globális, kollektív hallucinációt, amelyet ma virtuális térként ismerünk –, és az ő víziója szolgált alapul a tizenöt évvel későbbi, azonos című kultfilm világához is. A regény egy olyan sötét, technológiától átitatott jövőt fest le, ahol a mesterséges intelligencia és a hatalmas klánok uralnak mindent.
A történet főhőse Case, az egykor briliáns adattolvaj, aki elvállal egy minden eddiginél veszélyesebb munkát. Egy utcai szamuráj, Molly védelmében és egy lementett tudatú hacker segítségével erednek egy felfoghatatlanul erős, Föld körüli pályán keringő mesterséges intelligencia nyomába.
A Neurománc és folytatásai, amelyeket egyben csak Sprawl-trilógiaként szokás emlegetni, egy Hugo-, Nebula- és Philip K. Dick-díjjal kitüntetett alapmű. Ez a könyv maga a science fiction történelem, amely ma, az AI korában aktuálisabb, mint valaha. Ráadásul az Apple TV már dolgozik a könyv alapján készített sorozaton is.
Mi történik, ha az emberiség benépesíti a Naprendszert, de a technológiai fejlődés nem hozza el a várva várt békét? James S. A. Corey kilenckötetes remekműve a legrealisztikusabb űropera, amit valaha papírra vetettek.
A történet a puskaporos hordóként vibráló jövőben játszódik, ahol három nagyhatalom feszül egymásnak: a túlnépesedett, erőforráshiányos Föld, a katonailag fegyelmezett és független Mars, valamint az Öv kiszolgáltatott lakói. A törékeny békét egy rejtélyes idegen technológia, a protomolekula felbukkanása robbantja szét, amelynek birtoklásáért mindenki kész háborúba vonulni. A cselekmény gyújtópontjában a Rocinante nevű jégszállító hajó legénysége és egy cinikus nyomozó áll, akik rábukkannak egy egész galaxist fenyegető összeesküvésre.
A sorozat kilenc kötete egyetlen hatalmas, összefüggő ívet alkot. Ahogy a történet halad, a Naprendszer határai kitágulnak: egy ősi civilizáció romjai több ezer új világot nyitnak meg az emberiség előtt, ami újabb brutális konfliktusokat és egy ősi, kozmikus ellenség felbukkanását is magával hozza.
A sorozatból készült népszerű televíziós adaptáció pedig világszerte milliókkal ismertette meg ezt a politikai intrikákkal, húsbavágó realizmussal és felejthetetlen karakterekkel teli univerzumot.
A térség-sorozat kötetei sorrendben:
Mi történik, ha az emberiség találkozik egy olyan ellenséggel, amely nem tárgyal, nem hódít, egyszerűen csak „átformálja” a bolygókat lakhatatlan roncsokká? Adrian Tchaikovsky Brit SF-díjas trilógiája egy sodró lendületű, morális kérdésekkel teli űropera, amely az emberi faj túlélésének végső esélyeit kutatja.
A háború során az emberiség a génmanipulált elitet, a páncélos angyalokat és az agysebészettel módosított Közvetítőket hívta segítségül a holdnyi méretű Építészek ellen. A Közvetítők képesek voltak elméjükkel elérni az ellenséget, és rávenni őket a távozásra – ám a győzelem ára a Föld pusztulása volt. Ötven évvel később a világ felejteni akar, Idris, az egykori hős Közvetítő pedig roncsmentőként igyekszik elkerülni a figyelmet.
A trilógia során azonban az Építészek visszatérnek, és minden eddiginél nagyobb fenyegetést jelentenek. A rejtély kulcsa a nemtér mélyén rejlik, egy olyan rémálomszerű dimenzióban, ahol az idő és a valóság is más mederben folyik.
Tchaikovsky trilógiája nemcsak a látványos űrcsatákról szól, hanem egy mély tanulmány az emberi merészségről, az árulásról és arról a küzdelemről, amit egy nálunk sokkal hatalmasabb univerzummal szemben vívunk. Klasszikus űropera modern köntösben, amely az utolsó oldalakig tartogat meglepetéseket.
„A Kéz és az Agy között a Szív a közvetítő.” Ez a tételmondat lüktet Thea von Harbou 1927-es remekművének minden sorában, ahonnan a filmművészet egyik legnagyobb hatású alkotása és a modern sci-fi irodalom számtalan motívuma ered.
A történet a távoli jövőbe, egy gigantikus és kegyetlenül megosztott városba kalauzol. Alant, a föld mélyén a Kezek – a végkimerülésig dolgoztatott, nyomorgó munkások – tartják mozgásban a gépeket, míg odafent az Agy, a pénz bűvöletében élő zsarnok uralkodik. Amikor a város sötét bugyraiban egy különös lány a reményről kezd prédikálni, egy robot pedig lázadást szít, a robbanás elkerülhetetlenné válik. Ebben a káoszban egy kiváltságos ifjú lesz az, aki elhagyja kényelmes életét, hogy megkeresse a választ: vajon létezik-e a Szív, amely képes megbékíteni a két végletet?
A Fritz Lang ikonikus némafilmjének alapjául szolgáló regényben benne van minden, ami a cyberpunkban vagy a disztópiákban izgalmas: az ember és gép közötti elmosódó határ, a társadalmi igazságtalanság feszültsége és az a monumentális vizualitás, amely közel száz év után is képes lenyűgözni.
A hazai tudományos-fantasztikus irodalom egyik legmeghatározóbb alkotója, Markovics Botond – írói álnevén Brandon Hackett – olyan nagyszabású történetekkel gazdagította a műfajt, amelyek nemzetközi szinten is megállják a helyüket. Műveiben a technológiai fejlődés legmerészebb lehetőségeit ütközteti az emberi természet örök dilemmáival.
Az Eldobható testek egy fojtogatóan izgalmas jövőkép, amely a testünk korlátait és a halhatatlanság csábítását járja körül: egy olyan világot mutat be, ahol a tudat digitalizálható és bármilyen testbe „letölthető”. De vajon hős-e az a milliárdos, aki megmentette a fajt, vagy inkább bűnös, aki sorsára hagyta a szülőbolygónkat? A regény a modern magyar sci-fi könyvek egyik legfontosabb darabja, amely a transzhumanizmus legsötétebb kérdéseire keresi a választ.
A Felfalt kozmosz egy olyan apokaliptikus utazásra hív, ahol a tét nem kevesebb, mint a létezés maga. A történet a távoli Tanzer bolygón veszi kezdetét, ahol három testvér elsőként szembesül a felfoghatatlan jelenséggel: egy növekvő kozmikus tűzvésszel, amely az egész világmindenséget fenyegeti. Miközben a civilizációt rettegés és vallási fanatizmus tépi szét, briliáns tudósok és halhatatlan diktátorok feszülnek egymásnak a túlélés reményében. A regény arra kényszerít, hogy újragondoljuk mindazt, amit a szabad akaratról és az ember helyéről gondolunk a világegyetemben.
A szerző idén megjelenő legújabb regénye, a Bionauták, az eddigi legmerészebb vállalkozása. A történet a Sirius A mellett keringő karneuszban, egy 600 kilométeres, élő entitás belsejében játszódik, amelyet az emberiség gátlástalanul bányászni kezdett. Ebben a lüktető, húsból álló világban egy kényszerű menekülés során tárulnak fel olyan titkok, amelyek mellett a földi hatalmi játszmák eltörpülnek. Grandiózus és felkavaró sci-fi regény, amely az emberi kapzsiságot egy felfoghatatlan idegen értelemmel szembesíti.
Mi mással is zárhatnánk összeállításunkat, mint a zsáner legendás hazai képviselőjének kultikus műveivel. A magyar sci-fi irodalom története elképzelhetetlen Zsoldos Péter munkássága nélkül. Hatása a mai napig érezhető; nem véletlen, hogy az ő nevét viseli a legrangosabb honi szakmai elismerés, amelyet minden évben a legjobb magyar nyelvű fantasztikus műveknek ítélnek oda. Zsoldos ereje abban rejlett, hogy a technológiai jóslatok helyett az embert és a morális dilemmákat helyezte a középpontba, alkotásai pedig évtizedekkel a megjelenésük után is frissek és elgondolkodtatóak maradnak.
Legismertebb története, a Gregor Man-trilógia nyitánya, A Viking visszatér az első csillagközi expedíció drámáját meséli el. A 25. század embere leszállásra kényszerül egy idegen bolygón, ahol Gregor Man geológusból akarata ellenére egy ókori szinten álló civilizáció istenkirálya és tanítómestere lesz. A regény feszült krónikája annak, hogyan próbál meg egyetlen ember életben – és embernek – maradni egy ismerősségében is idegen környezetben. A kötet 1963-as megjelenése óta kultikus alapművé vált, amely az egyén és a történelem kapcsolatát kutatja.
Legyen szó a homokdűnék vallási misztikumáról, a neonfényű metropoliszok sötét zugaiban játszódó cyberpunk könyvekről vagy a távoli galaxisok politikai intrikáiról, egy dolog közös: ezek a tudományos fantasztikus könyvek mindannyiunkat arra késztetnek, hogy átlépjük saját határainkat. A legjobb sci-fi regények ugyanis nemcsak elrepítenek minket a csillagok közé, hanem olyan kérdéseket tesznek fel, amelyekre itt, a Földön kell megtalálnunk a választ. Ez a sci-fi könyvajánló csupán az első lépés egy végtelen utazáshoz – a többi már a képzeletünk dolga. Kellemes kalandozást kívánunk!
További sci-fi köteteink elérhetőek az Álomgyárnál.