5+1 tény az olvasás kockázatairól- Könyvmoly problémák
Téged is számtalanszor tituláltak már menthetetlen könyvmolynak? Veled is történt már olyan, hogy annyira belefeledkeztél az olvasásba, hogy teljesen megszűnt a külvilág? Lett volna “fontosabb” dolgod is de nem tudtál ellenállni a csábításnak? Ha a lent felsoroltak közül legalább kettő igaz rád akkor van egy rossz hírem...igazi könyvmoly vagy.
Kimerítő utazás
Reggel épp rohansz munkába, vagy épp délután onnan haza és csak, hogy elüsd az időt a megállók között, felcsapod legújabb szerzeményed és belemerülsz a lapokba. Falod egymás után a sorokat és az oldalakat majd a semmiből beléd hasít egy kellemetlen érzés. Felpillantasz de nem teljesen ismerős a környék. Kétségbeesetten próbálod kitalálni, hogy vajon merre is lehetsz és végül rájössz, hogy sikeresen tovább utaztál mint akartál volna.
Nézzük a jó oldalát! Egy helyről csak egyszer késhetünk el és legalább egy picivel a történet végkifejletéhez is közelebb kerültél.
Lemondott találkozó
Léteznek ezek a nehéz döntések az életben. Elmenni arra a bizonyos találkozóra és letenni a könyvet vagy a pihe-puha olvasósarokban kényeztetni magad még néhány oldallal vagy fejezettel...esetleg kötettel?
Döntések, döntések. Nehéz ezeket meghozni. Vagy annyira mégsem?!
Megdönthetetlen érvek
Vigyázat! Egy könyvfaló igazi vetélytárs lehet vita helyzetben! Lenyűgöző mértékű szókincsével bárki hasába lyukat beszél szemrebbenés nélkül. Jobb vigyázni! Vagy inkább felkészülni?
Akadályok
Te is jártál már úgy, hogy könyvvel a kezedben sétáltál és egyszer csak a semmiből ott termett egy fránya oszlop vagy egy pár cipő amin áteshetsz? Esetleg az a helyzet ismerős mikor a kád víz már inkább egy hatalmas jégkockára emlékeztet mert ugye „csak még egy oldalt”?
És ugye a kislábujjad is akkor kötne szoros barátságot a kanapé sarkával mikor épp a legérdekesebb résznél jársz a történetben...
Gyötrelmes érzések
Valljuk be, mindannyiunkkal előfordult már, hogy imádott könyvünk befejezése után álmatlanul hevert az ágyban. Ez csak akkor lehet rosszabb ha várnunk kell a történet folytatására és gyakorlatilag egy hatalmas talánnyal ért véget regényünk.
De ha még nem is fejezted be boldogságod forrását megvan az az érzés amikor két fejezet között, úgy hajnali fél három környékén minden erődet összeszedve az éjjeliszekrényre kell száműznöd kedvenc szereplőidet?
+1. Prioritás (vagy valami olyasmi…)
Soha nem felejtem el amikor érettségire készültem és sokkal érdekesebb volt az aktuális regényem mint a tételeim. Zseniálisan becsúsztattam az atlaszom mögé a könyvemet és zavartalanul olvashattam napokig, senki nem zavart “tanulás” közben. A harmadik nap telt el így amikor meghallottam anyukám közeledő lépteit. Gyorsan felkaptam újra az atlaszt a könyv elé és úgy tettem mint aki borzasztó nagy részletességgel tanulmányozza a térképet. Megbeszéltük anyával, hogy mit is tanulok pontosan, majd mielőtt bezárta volna az ajtót még visszafordult és nevetve annyit kérdezett, hogy “egyébként mióta tudom fejjel lefelé is olvasni az atlaszt?...Nehéz a könyvmoly élet.
Rád mennyi volt igaz az ötből? Ismerősek voltak a helyzetek? Esetleg neked is van hasonló történeted?
Egyébként láttad már az újdonságainkat?
Ígérem, érdemes szétnézni: https://alomgyar.hu/
