Évtizedekkel a Pörgés kezdete után járunk, és a Földet még mindig a Feltételezettek titokzatos civilizációja óvja a jelenség pusztító hatásaitól. Persze az emberiség attól még szorgosan pusztítja magát és környezetét.
Dr. Sandra Cole pszichiáter keze alá egy érdekes fiú kerül, Orrin Mather, aki jegyzetfüzeteibe vég nélküli fantasztikus történetet ír egy bizonyos Török Findleyről, akit a Feltételezettek tízezer évnyire ragadtak előre az időben. Ebben a távoli világban az emberiség már bolygók egész láncolatán él, melyeket Átjárók kötnek össze egymással – egyedül a haldokló Földre nem juthat el senki, mert azt karanténná nyilvánították. Törököt és fiatal barátját, Isaac Dvalit egy fanatikus közösség fogadja be, akik mégiscsak el akarnak jutni az anyabolygóra, mert egy prófécia szerint ott végre szemtől szembe találkozhatnak a Feltételezettekkel.
Dr. Cole a kézirat olvasása közben egyre több apró jelre figyel fel, melyek arra utalnak, hogy Orrin történetének köze lehet a valósághoz. Sőt a valóság egynémely tragikus eseményeihez…

A Hugo- és Philip K. Dick-díjas szerző nagyívű trilógiájának végére ért ezzel a kötettel. A Pörgés és a Tengely után még mindig képes új meglepetésekkel szolgálni, az olvasót évmilliárdok eljövendő eseményeivel szembesítve.

„Robert Charles Wilson pokolian jól tud mesélni!”
– Stephen King