1856. április 19-én az Irodalmi arcképek Tarkányi Béla gondozta kiadásához írott elõszóban Toldy így ajánlotta olvasói figyelmébe e kisebb terjedelmû dolgozatokat: ezek többnyire a futó óra mûvei# s így vázlatok inkább, mint részletesen kifestett képek: de jobbára hosszas ismeretség emlékezeteibõl kölcsönzött vonásokkal, mik úgy biztatom magamat jellemzõk is, valók is. Nem mind nagy nevek. De ország nemcsak büszke alapeszekbõl, hanem középmagasságú dombok és síkokból is áll# város nemcsak tornyok és paloták, hanem közszerû házak és kunyhókból is: s annak és ennek ismerete az egészben van. Irodalmunkban nem sokan ragyogtak, de sokan munkálkodtak hasznosan: s fénytelen, de hasznos munka is ismertetésre és hálára méltó. Mégis, éppen a tárgyak, de kétségkívül a tárgyalás különbségei szerint is mert alkalom és idõ nem egyformán szolgáltak különbözõ becsûek e képecskék: az egykori irodalomtörténész azonban mindegyikben fog találni adatokat és iránypontokat, miket tán csak e lapok õriznek meg# a hazafi olvasó pedig felismeri azon ikercsillagát az eszmének és érzésnek, mely valamint minden jónak, derûben s borúban, úgy szerzõnek is, hosszú pályáján, kalauza és lelkesítõje volt# s kell, hogy mindnyájunké legyen és maradjon, ha mint magyarok meg akarunk élni.