Az e-könyv a Kossuth Kiadó által nyomtatásban megjelentetett nagysikerû A magyar festészet mesterei címû sorozat azonos címû kötetének szöveganyagát tartalmazza, az illusztrációk nélkül. Iványi-Grünwald Béla (1867-1940) A magyar mûvésznövendékek számára a hazai képzés csak a kiegyezés után, 1871-ben indult meg az Országos Magyar Királyi Mintarajziskola és Rajztanárképzõben. A rajziskola elsõ tervezetét még Eötvös József dolgozta ki, de csak Pauler Tivadar kultuszminisztersége idején nyitotta meg kapuit. A hazai mûvészképzés egyre sürgetõbb elindulását mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a nagy érdeklõdésre tekintettel a következõ miniszternek, Trefort Ágostonnak hamarosan új épületrõl kellett az iskola számára gondoskodnia. Az iskola az 18761877-es tanévre készült el az Andrássy úton, az 1861-ben alakult Országos Magyar Képzõmûvészeti Társulat székháza mellett. A millenniumi évben, a Hõsök terén felépült új Mûcsarnok megnyitásáig ez lett a hazai közönség legkedveltebb kiállítóhelye. A XIX. századi magyar festészet két fontos pillére az id. Markó Károly fémjelezte romantikus tájképfestészet és a müncheni indíttatású történelmi festészet. Legszebb éke pedig a Párizsban élõ Munkácsy Mihály mûvészete volt, amely minden ifjú festõ számára a mûvészi siker ígéretével kecsegtetett. A század második felében született mûvésznemzedéknek ezekkel a terhekkel is meg kellett küzdenie. A fiatal nemzedék München és Párizs pezsgõ mûvészeti közegében kereste saját ideáját, mûvészi stílusát. Ide tartozott Iványi-Grünwald Béla is, aki egyike volt a magyar festészet sorsfordító személyiségeinek.