Sir Gawain és a zöld lovag

Artúr király éppen karácsonyi lakomát tart cameloti udvarában, amikor váratlanul egy hatalmas termetű, tetőtől-talpig zöld színű lovag toppan be az ünnepség közepére. A különös bajnok hatalmas bárddal a kezében érkezik, és hátborzongató játékra hívja ki a jelenlevőket. Felajánlja, hogy annak adja pompás fejszéjét, aki lesújt vele csupasz nyakára. Egyetlen kikötése, hogy aki ezt megteszi, annak egy év múlva meg kell jelennie az ő otthonában, a zöld kápolnában, ahol visszaadja neki ezt a csapást. A kihívásra a lovagi erények mintaképe, Artúr unokaöccse, Sir Gawain vállalkozik. Kiderül azonban, hogy a különös vendég természetfeletti erővel rendelkezik, és Gawainnek szinte a biztos halálba kell indulnia, hogy az évfordulókor felkutassa őt. Ha ez nem lenne elég, a zöld kápolnába vezető úton Gawaint újabb kihívás várja egy gyönyörű, őt elcsábítani szándékozó várúrnő személyében. Mindezen kalandok, vérre menő fogadások, becsületbeli és szexuális játszmák eredményeként a főhősnek újra kell értékelnie az ideálokhoz, becsülethez, hírnévhez, sőt, magához az élethez való viszonyát. A Sir Gawain és a zöld lovag című lovagregényt ismeretlen szerzője a 14. században írta, és az egyik legfontosabb középkori angol nyelvű irodalmi mű, amely egyetlen példányban maradt ránk, egy könyvtártüzet is túlélve. A történet megalkotója kreatívan ötvözte az archaikus angolszász alliteráló formát a szigeteken a normann hódítók által meghonosított, sorvégi rímet alkalmazó verseléssel, izgalmas, egyedi költői formát hozva létre. Vaskó Péter költő, műfordító, filmkritikus 1970-ben született, az ELTE magyar nyelv és irodalom, valamint film szakára járt, majd az egyetem Középkortudományi Doktori Programjában folytatta tanulmányait. Chrétien de Troyes Lancelot, a Kordé Lovagja című művét 1999-ben, míg Chrétien másik, Perceval avagy a Grál meséje című lovagregényét 2023-ban fordította magyarra. Önálló verseskötete Árnyéklovasság címmel jelent meg.