Kondor Béla (e-könyv)

Kondor Béla (1931-1972) Kondor Béla az ötvenes évek elején kezdte meg fõiskolai tanulmányait, a magyar mûvészeti élet legnehezebb korszakában. A személyi kultusznak ebben az idõszakában a kultúrpolitikai diktatúra uralta az intézményeket, a mûvészeknek meghatározta, milyen stílusban dolgozhatnak, sõt elõírta, hogy mûveik formálásában a szovjet mûvészet példája legyen iránymutató, és a szocialista realista kifejezésmódot kell követniük. Sokan elfogadták és magukévá tették ezeket az utasításokat, mert meg akartak felelni a követelményeknek, de akadtak olyanok is, akik mûtermük magányába vonultak vissza, s nem adták fel mûvészeti elveiket. A fõiskolán is az új rend hívei kerültek hatalomra. A legsikeresebben a posztnagybányai Gresham-kör tagjai tudták átmenteni befolyásukat az új helyzetben, mivel az ábrázoló mûvészetnek olyan formáját és minõségét képviselték, amely még elfogadható volt a hatalom számára. Tanítványaik közül kiemelkedik Csernus Tibor, aki nagyszabású festõi életmûvet hozott létre. Kondort markáns stílusa, kérlelhetetlen õszintesége miatt elutasították, a mûvészettörténet legnagyobb alkotóinak mûveit, módszereit, szemléletét tanulmányozó attitûdjét nem tudták elfogadni. Ennek ellenére az intézmény vezetõ mesterei tehetséges mûvésznek tartották, fõiskolai vizsgáján részt vettek, bírálatokat, elemzéseket mondtak róla. Vizsgamunkája a korszak jelképévé vált, mûvészi értékeit a kor legjelentõsebb kritikusa, Németh Lajos méltatta.