Consuelo I. rész (e-könyv)

Nagy izgalom, feszült várakozás tölti el a velencei zeneértõ közönséget: a San Samuele színházban új énekesnõ, a nevezetes Porpora énekmester legtehetségesebb tanítványa, Consuelo mutatkozik be egy még ismeretlen német muzsikus, Gluck elsõ operájában. A bemutatón Consuelo fergeteges sikert arat, diadalmasan csengõ, varázsos hangjával, de Corilla, a színház elsõ énekesnõje, sértett hiúságában bosszút esküszik ellene. A nagy esemény másnapján már megindul az intrika. Consuelo ártatlan szívével, tiszta lelkével nem érti a vihart, amit felléptével és sikerével kavart. Még régi kedvese, Anzoleto is elpártol tõle, és Corilla szeretõje lesz. Consuelo, mestere biztatására, titokban elhagyja Velencét, és a sok csalódás és szenvedés elõl Mária Terézia birodalmába menekül. Az olvasó lankadatlan érdeklõdéssel követi a fiatal énekesnõ sorsát, sok színes kalandját, új és végzetes szerelmének bonyodalmait, megismerkedik az 1840-es évek Csehországával, majd késõbb Mária Terézia udvarával, a forrongó bécsi zenei élettel, a kor nagy énekeseivel és zeneszerzõivel, többek között a fiatal Haydnnal, és a színpompás, ragyogó világ árnyoldalaival is. George Sand 1842-ben megjelent mûve igazi romantikus regény, „a mûfaj minden divathoz kötött végletessége és cirádája nélkül, a korrajznak és a cselekménynek, a drámának és az elemzésnek, a valóságnak és a poézisnek szerencsés egyensúlyában, könnyed, már-már súlytalan zenei szárnyalással”. George Sand, tudjuk, tanult és szenvedélyes muzsikus volt, és nem csupán Liszt és Chopin barátja, hanem a kor híres énekesnõjének, Pauline Garcia Viardot-nak is pártfogója és jó barátnõje évtizedekig. Consuelóban nemcsak a nagy énekesnõ alakját mintázza meg, hanem a jóság, a vigasz, a zene eleven jelképét is. És Consuelo fennkölt magatartásában fejezõdik ki az írónõ romantikus lázadása, tiltakozása kora embertelen erkölcsei ellen. A nagylélegzetû regény a nagyoperák hatásos és tömörített szerkesztésmódjára emlékeztet: itt is egymást váltogatják a csoport- és magánjelenetek, itt is egymást érik a gyászos vagy diadalmas megjelenések, a hitelen fordulatok és hangulatfestõ epizódok, és ily módon a Consuelo, át- meg átszõve scherzókkal és adagiókkal, visszatérõ témákkal és halk dallamokkal, végül is Sand korának „merész zenei és fantasztikus” egybefoglalása.