Az e-könyv a Kossuth Kiadó által nyomtatásban megjelentetett nagysikerû A magyar festészet mesterei címû sorozat azonos címû kötetének szöveganyagát tartalmazza, az illusztrációk nélkül. Csók István (1865-1961) Csók István életútja egy évszázadon ível át, eszmélése a boldog békeidõkre esett, majd felnõttként megélt két világháborút és megannyi hatalomváltást. Habitusának eredendõ derûjét azonban mindez csak megerõsítette, világnézetté csiszolva szerencsés adottságát. Derûje máig hatóan átsugárzik mûvein, ami kellõ magyarázatot ad arra a szeretetre, amellyel mai napig övezi mûvészetét a közönség. E hosszan tartó népszerûség egyik kulcsa kétségtelenül Csók festészetének világos és közérthetõ volta. Fénytelített, színpompás képi világának visszatérõ hõsei imádott felesége és lánya, színtere a békés polgári otthon vagy a nyári Balaton, kedvencei a kora õsz dúsan tarka virágai. Festészetének sokszínû formavilága nem öncélú stílusbûvészet, hanem érzékeny leképezése formakeresõ korának. Kötött, akadémikus kifejezésmódját hamar felváltja a realizmus tiszta hangzata, hogy azt az ifjúkor melankóliáját érzékenyebben kifejezõ szimbolizmus kövesse, a századelõn vérbõ impresszionistaként kezdi újra, majd rövid idõre õt is megérinti a modernizmus felszabadító hatása, végül élete derekán visszatér ahhoz a képi világhoz, mely egyéniségéhez, világnézetéhez leginkább illeszkedik, az impresszionizmushoz. Fordulatos stílusváltásai azonban sosem lépik át a természetközeli ábrázolás határait, képtárgya mindenkor a látott, megélt világ marad. Ideológiailag semleges, lírai látványelvû festészete éppúgy sikeres a századvég kiállítótermeiben, mint a Horthy- vagy a Rákosi-érában.