A klasszikus mûveltségû kiváló filológus, tanár, fordító és író, Révay József rendkívül izgalmas kalandregénye Lucius Septimius Severus császár (146-211) uralkodása idején játszódik. A szerzõn látszik, hogy pontosan tanulmányozta azt a kort, amelyet megfest: csupa pontos adat és hiteles személy kap szerepet a regényében. Jellemábrázolásai, helyleírásai korhûk, ugyanakkor nem egysíkúak. A regény egyik erénye, hogy a bemutatott római korszakot a szerzõ több szemszögbõl is ábrázolja. Épp úgy, helyet kapnak az arisztokrácia tagjai (a császári tanács, senatorok, praetorok), mint a nép (colonusok, rabszolgák) képviselõi is, valamint azok a társadalmi rétegek (például a kereskedõk, kézmûvesek), akiket a rómaiak megvetettek, mert nem katonáskodásból és földmûvelésbõl éltek mert hiszen õk csak ezt a két foglalkozást tartották emberhez méltónak. A regény végére pedig az is kiderül, hogy vajon ki is az a párduc. Talán maga a császár, Septimius Severus, vagy a lázadó parasztok nem kevésbé lázadó vezére, netán egy, a gladiátor-játékokon szereplõ vadállat?