"Előttem ami ebben a felfedezésben a legmegrendítőbb és legmeglepőbb, az hogy a puszták népe cseléd.
A puszta úgy lebeg fantáziánkban, mint az idillikus szabadság földje. S a szinte szinonim avval, hogy a A szó maga idilli és regényes képzeteket idéz. Azt juttatja eszünkbe, hogy Esetleg azt, hogy Mindent, csak azt nem, hogy
S most Illyés Gyula arra eszméltet, hogy a puszták népe, a magyarság egyharmada és legmagyarabb harmada, a szabadság szimbolikus honának gyermeke, kivétel nélkül cseléd, azaz szolga.
Sőt majdnem rabszolga.
Mit jelent az, hogy Magyarország népességének harmadrésze cseléd? Illyés megmutatja, mit jelent. Halálos valamit jelent. A magyarság egyharmada tenger alá került és elevenen el van temetve."