A jövőben járunk – és bármikor bekövetkezhet, hogy megjelenik az első szingleton, a világot irányítani képes szuperintelligencia. Az emberiség túlélésének legfontosabb záloga lehet, hogy ez az intelligencia barátságos legyen. Egy veszprémi antropológusprofesszor idegrendszerét számítógépre másolják, azt remélve, hogy ha a másolat valóban képes szingletonná fejleszteni önmagát, az emberből lett program hű marad majd gyökereihez. A „lény” öntudatra ébred, és valóban egyre intelligensebbé válik. A félig ember-félig program problémáinak megértéséhez egy magányos, ám annál csinosabb pszichológusnőt is bevonnak a kutatásba, aki, ahogy megismeri, egyre vonzóbbnak találja őt… Csányi Vilmos utópiája a hatalom természetét, ember és gép viszonyát, a mesterséges intelligencia problematikáját boncolgatja – s ezek a kérdések most aktuálisabbak, mint valaha.
Csányi Vilmos (1935) Széchenyi-díjas és Prima Primissima díjas magyar biológus, biokémikus, etológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az ELTE Etológiai Tanszékének egyetemi tanára, a Magyar Etológiai Társaság tiszteletbeli elnöke, a Magyar Tudomány egykori főszerkesztője. Fő kutatási területe az állati és emberi viselkedés, valamint a biológiai és a kulturális evolúció kérdései. Kutyákon folytatott etológiai vizsgálatai által nemzetközileg is elismert kutatóvá vált. 2009-ben a Science hosszú riportban számolt be az Etológia Tanszék kutyákkal kapcsolatos kutatásairól, elismerve, hogy az etológiában teljesen új irányzat jött létre. A Nagykutya csillagképben az egyik csillagot Csányi Vilmosról nevezték el. Az utóbbi években szépirodalommal foglalkozik.