Göllner Mária 1894. november 13-án Budapesten született, polgári családban. Érettségije után bölcsészhallgató lett, földrajzból, történelembõl, filozófiából doktorált. Az ókor szellemi mûvelõdésének geográfiai alapjai címû disszertációja volt elsõ, nyomtatásban megjelent munkája. A háború éveiben ismerkedett meg leendõ férjével, a kétszer megözvegyült, hétgyermekes dr. Nagy Emillel (18711956), aki rangos ügyvéd, képviselõ, igazságügy-miniszter és ismert tárcaíró volt. Házasságukból három fiúgyermekük született.
Nagy Emilné dr. Göllner Mária legjelentõsebb hazai tevékenysége az elsõ magyarországi Rudolf Steiner-iskola létrehozása volt 1926-ban, családi házukban, a Kis-Svábhegyen. Börtönmissziós munkájaként megalapította a Bizalom c. lapot, és megírta szellemtörténeti trilógiáját: Népszokások, mondák és az ember, A magyar õsvallás és a kereszténység a magyar népmese tükrében, A Kalevala titkáról. Emellett szellemi töltésû ifjúsági regényeket is írt.
1946 novemberében a Vöröskereszt segítségével legkisebb fiával emigrációba vonult. A svájci Dornachban lévõ Goetheanum lett munkájának központja. Maria von Nagy néven számos kultúrtörténeti munkával gazdagította a német nyelvû antropozófiai irodalmat.
Élete utolsó éveiben már vakon tartotta szellemtudományos elõadásait. 1982. január 19 én Baselban halt meg.
Munkáinak java magyarul a Michaeliták könyvében olvasható.
A Küzdelem a Nagysárkány-rend ellen a regény elsõ teljes és könyv alakban megjelent kiadása.