Barbárok (e-könyv)

A kötet az 1923 és 1932 között született írásokból ad bõ válogatást. Elsõ pillantásra feltûnõ, milyen sokféle tematika, mennyiféle helyszín torlódik egymás mellé ezekben az írásokban: egy országjáró író megfigyelései bontakoznak elõ bennük. Ország- és Budapest-járó író megfigyelései, ahogyan kisregényekben , úgy elbeszélések, karcolatok mûfajában is egyre többet foglalkoztatja Móriczot a pesti élet, a külvárosi szegénység, egy körrel beljebb az úgynevezett középosztály, a kereskedõk, hivatalnokok világa. De régi motívumait is ott találjuk, a férfi-nõ kapcsolatok, a nemiség frusztrációival vívódó figurák jelennek meg sorra. Két novella (A királyné, Titok) miatt az ügyészség szeméremsértéssel vádolta meg az írót, miközben a Titok nem más, mint a magyar irodalom elsõ pszichológiai igénnyel született darabja a nõvé érésrõl, az elsõ menstruációról. A remekmûvek azonban ebben az idõszakban is a vidéki Magyarország rettenetérõl adnak képet. Közülük a Barbárok a XX. századvégi minimalista próza elõfutára, töménységében páratlan alkotás, A kondás legszennyesebb inge a földbe ásott gyerekfigurájával a nyomor emblémája lett itthon, az Esõlesõ társaság pedig a változatlanság, változhatatlanság dermedt képét adja. Móricz Zsigmond életmûvének hatása és értékelése napjaink irodalmi közvéleményében rendkívüli változásokon megy át. A Móricz-naplók és más forrásmunkák kiadása, a legújabban kézbe vehetõ Móricz-monográfia, az „újraolvasó” tanulmánykötetek, a megpezsdült irodalomtörténeti eszmecserék az olvasóközönséget is egy új Móricz-kép megismerésére sarkallhatja. Sorozatunk alkalmas eddig indokolatlanul háttérbe szorult remekmûvek fölfedezésére és a közismert – inkább csak emlegetett – munkák élményteli befogadására.