Az őrs (e-könyv)

Aki olvasod, idegen világba csöppensz. Vitézeket látsz magad elõtt, akikrõl tudod, hogy a mi õseink. De róluk egészen más fogalmaid voltak eddig. Két hazug végletet ismertél eddig róluk, vagy párduc-kacagányban, vagy körképek után bocskorban képzelted el õket. Úgy gondoltad, mind úgy vágtatott le ide, hogy honfoglalni jött, verekedett, áldomást ivott rá és megalapította a magyar hazát. Most elsõnek az a meglepetés ér, hogy az a tíz lovas nem is tudja, hogy õ magyar. Más nyelven beszél, mint mi, csak a törzse nevét ismeri, meg a legfelsõbb vezérét, akit nem Árpádnak nevez, hanem Alpaut úrnak. A tíz türk lovas közt nincs legendás hõs, úgyszólván nélkülük folyik le a honfoglalás. Vigyáznak, hogy a veszedelmes gázlón keresztül meglepetés ne érje a levonult hadat, ügyelnek és élik a kalandozó szarmát-síksági lovasok életét. Még vitéznek se nevezhetik magukat – ezt a szláv szót késõbb vette át a magyar nyelv, náluk batir – bátor a vitéz neve. A kutyájuk nem Bodri, hanem Bodur, a lovaik nem a pompás arab mének, amelyeken Árpád seregeit bevonultatták eddig ide festõk és költõk, hanem ázsiai tarpánok – szívós, szürke harci lovak. A sátraikat jurtának hívják, az isteneiket pedig...