Lázár Ervin 1984 óta vezetett naplót, kisebb-nagyobb megszakításokkal.  Naplójába feljegyezte novella- és versszerű álmait, megemlékezett napi  történésekről, találkozásokról, megjegyzéseket fűzött hírekhez,  eseményekhez. A napló legnagyobb részében azonban műhelyjellegű  feljegyzések olvashatók: novella- és mesevázlatok, részletek készülő  írásokból, változatok régebbiekre; olykor csak futó ötleteket, nyelvi  játékokat vetett papírra, jellegzetes figuráinak a nevét próbálgatta. De  sok esetben teljes, kidolgozott elbeszéléseket, meséket másolt be. Volt  persze olyan év is, amikor játékos öniróniával csak egyetlen mondatot  írt, hogy ennyi hát az ez évi termés. Lázár Ervin naplója arról  tanúskodik, hogy a kitűnő író mennyire szerves egységben élt írásaival,  szereplőivel, hogy ezek alkották hétköznapi valóságát is, vagy  másképpen: elbeszélő művészetének milyen mélyre nyúltak életrajzi  gyökerei. Lázár Ervin naplója méltó kiegészítése életművének, megrendítő  közelségbe hozza a nemrég elhunyt írót olvasóihoz.