„A pincében kezdett elviselhetetlenül hideg lenni. Kata úgy döntött,
hogy átviszi a gyerekeket a Vöröskereszt épületébe, a Galamb
utcába. Tudta, hogy ott nagyobb biztonságban lesznek, talán még
azonosítják is őket, és megkeresik a hozzátartozóikat. Békeidőben
tízperces séta lett volna, de most törmelékeken kellett átmászni, és
romos kapualjakban rejtőzködni. A katonáktól hemzsegő Erzsébet
hídhoz érve Kata a nyílt és veszélyes terepnél biztonságosabbnak
ítélte a híd alatti átjáró felé vezető utat. Ott kisebb csapatokra
osztotta a gyerekeket. Egyszerre hármat vett a teveszőr kabátja
alá, és futásnak eredtek.”
Hogyan lehet túlélni, ha egy sikeres és csillogó karrier a világgal együtt darabokra hullik?
Karády Katalin, az ünnepelt énekesnő és filmcsillag életére lassan rávetül a háború árnya. Barátainak
menekülniük vagy bujkálniuk kell, ügynökét bíróság elé állítják, és egyre aggasztóbb hírek érkeznek a
frontról és a zsidók elhurcolásáról. Karády méltósággal viseli, hogy a jobboldali sajtó megszólja
szabados erkölcsei és népszerűsége miatt, és kémkedéssel is meggyanúsítják. Töretlenül teszi, amit
helyesnek tart: énekel a fronton, és zsidókat bújtat. Biztonságban érzi magát szerelme, a magas
rangú katona, Ujszászy István mellett, ám amikor egy nap a Gestapo katonái dörömbölnek az ajtaján,
nincs más választása: velük kell mennie… A díva élete számos ember sorsával összefonódik a
világégés közepette. Egy kíméletlen színikritikus, egy zsidó orvos, egy családja túléléséért küzdő anya
és kamasz lányának története is feltárul Toldy Csilla több szálon futó regényében.
Karády Katalin hangját, arcát jól ismerjük a filmvászonról és a bakelitlemezekről. Itt az ideje, hogy
megismerjük sorsát: az asszonyt, aki élete végéig mindig képes volt megőrizni nem csupán
méltóságát, de emberségét is.