Én is szeretlek

„Te szeretsz engem? És gondolsz rám? Azt mondod, én is gondoljak rád? De hiszen én is szeretlek!" Van egy sziget. Csöndes, álmodó, nyugalmas. Szava türelmes mosoly, álma békés együttlét. Átkarolja a felhőket, fákat, hegyeket, folyókat, és magához öleli a csillagos eget. Világokat, emberi világokat teremt… Ez a sziget Te vagy, és Én vagyok. Ez a sziget Ő, és Mi mindannyian. Néha fölcserélődünk. Néha már nem is érezzük, hanem tudjuk, tudjuk, tudjuk… a ruha más, de a szív ugyanaz. Tegyen boldoggá a tudat, hogy Te vagy ez a sziget. És érezd, hogy akit szeretsz, s aki viszontszeret, ő is ez a sziget. Senki és semmi nem választhat el valóságosan a szigettől, sem a magadétól, sem másétól, ha te úgy akarod. Hiszen szeretni jöttél.