Az új földesúr (e-könyv)

„Egy regényemben sem igyekeztem a kort, melyben történetem meséje  fejlõdik, annyira híven ecsetelni, mint Az új földesúrban.  Azok az alakok valóban mind itt éltek, az a küzdelem valóban itt folyt  le a szemünk elõtt, magunk is szerepeltünk benne, ennek  a komikuma és  tragikuma mind valóság.  Az egésznek az eszméjét egy nevezetes ötlet adta.  Én láttam egy este Haynau tábornagyot (a nyugalmazottat) magyar  ruhában, széles szalagú darutollas túri süveggel a fején, a legkizárólagosabb  magyar urak társaságában megjelenni. Még élnek többen, akik  hallották tõle ezen erõs mondást: wir Ungarn lassen unsere Rechte nicht  confisciren! Már akkor a nyugalmazott tábornagy magyarországi földbirtokos  volt.   Ehhez a néhány szóhoz is magyarázat kell: magyar ruhában, széles  szalagú darutollas túri süveggel. A Bach-korszakban annyira ment az állambölcsek figyelme, hogy még  a magyarok öltözetére is kiterjedt. Miniszteri rendelet folytán betiltatott  a széles szalagú kalapok viselése, de különösen a tollviselés a kalapok  mellett. E klasszikus rendelet végrehajtására az alföldön éppen egy  magyar nemesi családból származott kerületi fõnök vállalkozott, aki sok  századon át érdemekkel tetézett õsi családnevét Bonyhádyra változtatta,  s aki az országos vásárokon szedette le a kalapok mellõl a tollakat, amiért  aztán megörökíttetett az országszerte énekelt népdalban:  Kecskeméten kidobolták, Hogy a tollat ne hordozzák. Most a tollat kettõ  szedi, Amsli zsidó s a Bonyhády…”