A jövõ század regénye I-II. (e-könyv)

Más regénynek a feladata, egy mesét, melyet csak a képzelet alkotott, úgy adni elõ, hogy az olvasó azt higgye, hogy az valóban megtörténhetett, ez a regény egy olyan koreseményt fog elõadni, mely „még” nem történt meg, s küzdeni fog a nehéz feladattal, úgy rajzolni tényeket és alakokat, a jövõ korszak kül- és belvilágát, hogy az olvasó azt mondja rá: ez még megtörténhetik! „Az Otthon, mint tudjuk, részvényekre alakult állam. Kétszázezer ember összeállt (félig önkényt, félig kénytelenül) egy részvénytársulat és kereskedelmi telep alakítására. Ezek voltak egy egész ország ifjú értelmisége, iparosai, kereskedõi, földészei, ép, egészséges fegyverviselõi. Törzsvagyonuk volt háromszázmillió aranyban és ezüstben, melyre a társulat bankja hatszázmillió bankjegyet bocsáthatott ki, eszerint minden egyes férfi részvénye lett háromezer forint. Egynél több részvénye senkinek sem lehet, s az el nem idegeníthetõ, el nem adható, le nem foglalható. A részvényt csupán két eset alterálja. Az egyik az olyan bûntény, mely számûzetéssel toroltatik meg, akkor a részvény törlesztve van, a másik a nõsülés. Amint a részvényesek egyike megházasodik, a nõ is a részvényesek sorába íratik be, s az alaptõke annyival többfelé oszlik meg, ha mind megnõsültek az alapítók, a részvény fele értekre száll le. Ha elválnak a házasok, a nõ részvénye sajátja marad, s az elvált férj, ha újra nõsülni akar, az új nõ részvényét tartozik az alaptõkének megtéríteni. Ha új férfi akar megtelepülni az Otthonban, a ráesõ részvényt befizeti az alaptõkének: enélkül csak átutazó idegennek tekintetik. Ugyanez, ha polgárjogát bûnéért elveszti, befizetett részvényösszegét visszakapja.” A könyv két kötetben kapható.