A magyar jazz története (e-könyv)

Idén ötven éve annak, hogy megjelent az Anthology 64, rajta a hatvanas évekbeli modern magyar jazz 13 legjobb formációjával. Ez a könyv azonban nem csak az azóta eltelt fél évszázad legfontosabb mûfajtörténeti eseményeit, szereplõit, folyamatait, dokumentumait mutatja be, hanem azt is, hogy mi volt ennek az elõzménye. Hogy az egykoron New Orleans-ban született, majd a harmincas évekre Amerikát meghódító jazz hogyan jelent meg – mintegy a szabadság szimbólumaként – a két világháború közötti Európában, így Magyarországon is. Hogy miként tiltották elõször a németek, majd az oroszok és miként vetették be „kulturális trójai falóként” az amerikaiak. Hogy mindezek ellenére miként élt tovább az ötvenes évek fõvárosi éjszakai életében. Hogy miként csúszott át a tiltottból a tûrt kategóriába, s tör(hetet)t a felszínre a hatvanas évek legelején. S hogy a kezdeti óvatos lépésektõl, a Dália presszótól, a Modern Jazz lemezsorozattól és a jazztanszak megalakulásától mennyire göröngyös, ám sok színes egyéniséget és produkciót felmutató utat járt be a mûfaj, mire eljutott odáig, hogy a Liszt Ferenc Zeneakadémia keretein belül oktassák. Az évforduló apropóján megszületett tehát a magyar jazz történetét átfogóan feldolgozó elsõ olyan könyv, amely nem feltétlen a szûk szakmának, hanem a szélesebb nagyközönségnek szól, szakszerû, de közérthetõ, olvasmányos stílusban. Olyan muzsikusnagyságokról, mint Martiny Lajos, Kovács Gyula, Pege Aladár, Vukán György, Szakcsi Lakatos Béla, Dés László, Szabados György, Dresch Mihály, Tóth Viktor vagy Oláh Kálmán, s olyan korszakos formációkról, mint a Benkó Dixieland Band, a Syrius, a Kis Rákfogó, az Interbrass, a Trio Stendhal, a Trio Midnight vagy a Modern Art Orchestra. A magyar jazz története egyszerre kultúrtörténeti munka, szakkönyv és olvasmányos „sztori”, melyet nem csak a közmûvelõdésben, az oktatásban és a médiában dolgozók használhatnak alapvetõ forrásként, hanem a mûfaj iránt érdeklõdõk is.