Isten rabjai (e-könyv)

Egy XVI. századi nyelvemlék, a Margit-legen hívta föl Gárdonyi figyelmét IV. Béla király leányának, Margit regényes élettörténetére. A Ráskai Lea másolatában megmaradt legenda föltételezett szerzője Marcellus páter, Margit gyóntatója volt, akivel a regény több jelenlétében mi is találkozhatunk. A 231 lapból álló kódex a Nyulak szigetén, a mai Margitszigeten létesített Domonkos-rendi kolostor híres lakójának életrajzát tartalmazza. Az író szorgalmasan tanulmányozza a kolostori regulákat, a rendház elhelyezkedésének, helyiségeinek rajzát, régi följegyzésekből megismeri Margit apácatársainak nevét, korát, származását. Képzelete azonban túllép a szűkös történelmi adatokon, kitölti a krónika hiátusait, fantáziája rekonstruálja a kolostor és a korabeli Magyarország mindennapjainak életét. Hosszú előkészület után egyetlen év alatt írja meg híres történelmi regényét. Az Isten rabjai első kiadása 1908 áprilisában jelent meg, és azóta az egymást követő nemzedékek kedves olvasmányává lett. „Ez nemességes szent szűz magyari királnak nemes leánya hetet tart vala, az konyhán főz vala az sororoknak, fazekat mos vala, tálakat mos vala, az halakat megfaragja vala nagy hidegségnek idején, úgyhogy az nagy jeges víznek hidegségétől ez gyenge szűznek az õ kezének bőre meghasadoz vala, és vér kijű az ő kezéből… Mikoron jutott volna ez szentséges szűz az ő betegségének tizenharmadik napjára, egy szombatnapon, komplétának utánna, első tikszó koron környül állván fráteröknek és sororoknak sokassága Krisztus születetinek utánna ezerkétszázhetvenegy esztendőben, ez szent szűznek kedég huszonkilenc esztendőjében, február havának tizenötöd napján… ez velági országnak birodalmát elhagyta vala” – olvashatjuk a Margit-legendá-ban. Az aszkétaéletű szépséges királyleány legnagyobb tisztelője a kertészfiúból baráttá nevelt Jancsi fráter, aki titkos szerelmét csak el nem küldött levelekben fogalmazhatta meg, féltve nevelgetett liliomait pedig csak Margit holttestére helyezhette. E romantikus vonzalom leheletfinom rezdüléseit és a tatár dúlta Magyarország életét mutatja be Gárdonyi Géza az Isten rabjai-ban, az egyik legjobb magyar történelmi regényben.