„Inkontinencia tekintetét a vacsorához elfogyasztott két liter házipálinka és a szomorúság vonta tompa ragyogásba. Nem tudta kiverni fejéből, hogy talán utoljára láthatja otthonát, a reneszánsz gyárkéményekkel megtűzdelt udvarházat, a kidőlt-bedőlt alpakka istállókat és a mindezeket körülölelő rekettyéseket és turbolyákat…”
E sorokkal kezdődik Inkontinencia de Monteccucoli de Fedorovna y Casztanyetta viszontagságokkal teli története, akit egyaránt emészt az otthona elvesztésétől való félelem és a gyomorégés. Hanem Inkontinencia segítségére siet Jácint, a fokhagymaszagú kertész, aki lángoló szerelemet táplál – természetesen reménytelenül – a főhősnő iránt, ám őt, szerencséjére, a hollandus rabszolgahajcsár felmenőkkel bíró Obi Van Kerubin menti ki szorult helyzetéből.
Szerelem, halál, árulás, dögvész, emberrablás… Minden mi a történelemkedvelő olvasó fogára való, előfordul eme fordulatos és tekervényes eposzban, amíg minden jóra nem fordul.
Budai Lotti paródia-novellájában ironikusan közelíti meg saját stílusát, illetve az általa az évek alatt megírt tucatnyi történelmi regény cselekményét. A mű elkészítésével az állatvédelem ügyéért szeretne tenni, amit az Álomgyár Kiadó teljes mellszéleséggel támogat, ezért az ebből a novellából befolyó teljes összeget A Menedék civil állatvédők kapják meg.