Az esendő emberek mind azt képzelik, hogy náluk van az igazság. Pedig mi tudjuk: nekünk van
igazunk…
Meghasonlott a világ. Az egymásra acsarkodó értékrendek és vélemények nyomán ölre mennek
családtagok, elsorvadnak barátságok, elfordulnak egymástól generációk, belerokkannak társadalmak.
Vajon mi mérgezi a kapcsolatainkat? A kultúrák különbségei, zsigeri reakcióink, a válságba jutott
ideológiák, agyunk torzításai, netán az önzés, a hatalomvágy vagy a digitális kor technológiája? Kepes
András nem kínál kész megoldásokat, inkább kérdez, vizsgálódik, töpreng. Önvizsgálatra ösztönöz
minket, és arra, hogy fogalmazzuk meg saját válaszainkat, amelyek mentén megérthetjük egymást.
Kepes András 1948. október 11-én született Budapesten. Iskoláit szülővárosában, Bejrútban és Buenos Airesben végezte. Az ELTE Bölcsészettudományi karán, magyar és esztétika szakon diplomázott, 1973-ban. Posztgraduális tanulmányokat folytatott az Amerikai Egyesült Államokban, a Syracuse-i és a Stanford Egyetemen. Doktori és habilitált doktori fokozatát a Színház- és Filmművészeti Egyetemen szerezte.
Első újságcikkei 17 éves korában jelentek meg. Újságírói pályafutását 1973-80 között a Magyar Rádióban folytatta, 1980-89 között a Magyar Televízió kulturális hetilapja, a Stúdió alapító főszerkesztő-helyettese és műsorvezetője. Műsorait, dokumentumfilmjeit (Apropó, Desszert, Világfalu, Különös történetek stb.) a Magyar Televízió, a TV2, illetve az RTL klub sugározta, több riportját külföldi televíziók is átvették.
Egyetemi oktatói tevékenységét Fulbright-kutató tanárként a New York Egyetemen (NYU) kezdte, 1986-ban. Tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, 2008-tól pedig a BKF, illetve annak jogutódja, a Budapesti Metropolitan Egyetem tanára, 2010-14 között a Kommunikációs és Művészeti kar alapító dékánja. 2012-ben a köztársasági elnök egyetemi professzorrá nevezte ki, 2019-től professor emeritus.
A nyolcvanas évek közepétől publikál könyveket, a televíziós műsorkészítéstől való visszavonulása óta pedig a szépirodalom áll alkotói tevékenysége középpontjában. Kepes András könyvei, regényei és irodalmi esszéi, többet adnak egyszerű irodalmi élménynél, elolvasásuk után másként tekintünk a világra és az emberiségre.
Munkásságát számos díjjal és kitüntetéssel ismerték el. 1991-ben Táncsics Mihály-díjat, 1994-ben Joseph Pulitzer-emlékdíjat kapott. 1998-ban elnyerte a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 2011-ben életművét Prima-díjjal, 2017-ben Világkép című művét Libri irodalmi közönségdíjjal jutalmazták. Nős, hat gyermeke van