Hét komédia

Titus Maccius Plautus (i. e. 254 körül - i. e. 184 körül) római köztársaságbeli komédiaszerző darabjai a

latin irodalom legkorábbi, egészben fennmaradt művei. Vígjátékainak témáját főként a görög

újkomédia szerzői szolgáltatták, de az átvett elemeket számos esetben megváltoztatta, és - olykor a

kemény társadalombírálat eszközével - időszerűvé tette. Igazi mestere volt a cselekmény

megformálásának: darabjai tele vannak meglepetésekkel, furfangos fordulatokkal, amelyek szédítően

mozgalmassá teszik a színpadot. A nyelv páratlan mestere volt, vérbő humorral és kacagtató

helyzetekkel teli, harsány komédiái sok későbbi színműíróra (így például Shakespeare-re vagy Moliere-re) is nagy hatással voltak.

A valamennyi fennmaradt és hiteles, összesen huszonegy Plautus-vígjáték magyarul egyedül Csiky

Gergely 1885-ben megjelent, négykötetes kiadásában olvasható. Ennek a kiadásnak a példányai ma

már könyvritkaságnak számítanak. Devecseri Gábor 1977-ben kiadott, kétkötetes fordításkötete 15

komédiát tartalmaz, a darabokat a 20. század második felének nyelvén megszólaltatva, filológiailag

pontos - és a színpadi felhasználás szempontjából is jól használható - szövegeket közölve. A fordításai

között ugyanakkor nem szerepel az Epidicus, a Truculentus, A doboz, a Kullancs, az Utazóláda és a

Pseudolus című komédia. Kötetünk ezeket a darabokat adja közre (kiegészítve A hetvenkedő katona

új fordításával, A hőzöngő katona címmel). Ilyen értelemben hiánypótló vállalkozásról van szó:

megjelenésük a hazai klasszika-filológiai fordítások számos fontos adóssága közül egy igen fontosnak

a törlesztése. Emellett a köteten dolgozó csapat azt is célul tűzte ki, hogy az érdeklődő olvasók -

köztük nem utolsósorban a hazai színházi alkotók - megismerjék ezeket az eddig jószerint ismeretlen komédiákat, és bennük igazi kincsekre leljenek.