Mi volt 1956?... Olykor jelzõkkel is árnyalva: népi, nemzeti, demokratikus. Szükséges a pontosítás, mert az értelmezés: értékelés, ötvenhatot sem lehet anélkül értékelni, hogy értelmeznénk. 1956 forradalom volt. Elsõsorban azért, mert az ország népe meg volt gyõzõdve arról, hogy forradalmat csinál. Bármilyen terminológiát használtak az elmúlt évtizedekben politikusok, történészek, zsurnaliszták, gondolkodók, a nép az elsõ pillanattól kezdve forradalomnak érezte és nevezte a maga mozgalmát. Így él mindmáig az ország tudatában. A nép tudja, mit él át, s élményeit tovább örökíti. A magyar forradalmat mintha az Isten, a fátum vagy Hegel világszelleme irányította volna: végigment az úton, melyen mennie kellett. Nem tért mellékutakra, nem törõdött a törpe valósággal, nem alkudott a realitásokkal, végigkorbácsolta magát a beteljesedésig. A magyar forradalom nagy ellentmondása: csak úgy gyõzhetett, hogy ezzel saját sírját ásta meg. De ha nem vállalja a bukást, a gyõzelmet sem vívhatja ki. Mintha eleve tudta volna, amit csak az utókor igazolhat vissza, hogy nem a jelene a döntõ, hanem a példa, amit felmutat a jövõnek, világnak, történelemnek.