Győztesek és legyőzöttek

„Ó, a harctéren egyszerűbb volt a dolog - ott, ha él az ember, rendben is van minden.”

A háborúk szörnyű igazsága: a túlélés néha rosszabb sors, mint a halál. Erich Maria Remarque két évvel a méltán világhírű Nyugaton a helyzet változatlan után írta meg annak folytatását, ami sok szempontból még megrázóbb olvasmány, mint a szerző legismertebb mesterműve. A Győztesek és legyőzöttek a ma már poszttraumatikus stressz-szindrómaként ismert jelenség óriási erejű, egyben talán első irodalmi megfogalmazása. A történet ott kezdődik, ahol az előző véget ér, az első világháború esztelen mészárlásából hazatérő frontkatonák a béke vákuumában keresik helyüket. Azonban az otthon, amit annak idején hátrahagytak, már nem létezik, ahogy azok a fiatalok sem, akik az otthonmaradottak emlékeiben élnek. A háborút túlélték… de vajon túlélhetik a békét is? 

A háború által hagyott látható és láthatatlan sebekről mesélő Győztesek és legyőzötteket nem sokkal megjelenése után betiltották a második világháború katasztrófája felé száguldó Németországban, ám helye azóta is ott van a modern háború borzalmait megörökítő remekművek sorában.