Napfolyókanyar (e-könyv)

Fédrával úgy ismerkedtünk meg, ahogyan soha nem volna szabad, és amikor megbeszéltük a következõ találkozót, abban is megegyeztünk, hogy a színházban ismertük meg egymást. Engem épp az az elõadás érdekelt, amelyben megpillantottam õt, és épp ez után tartott a társulat közös teázást és beszélgetést a nézõkkel. De miért nem lehet, hogy az újságból, kérdezte Fédra, miért olyan snassz ez neked? Amire azt mondtam, hogy csak, és nem is gondoltam rá tovább, hogy milyen szégyenletes a magány, nem ismerni senkit, aki választható vagy aki választhat engem, csak bámulom a nõket a városban, ha rászánom magam, hogy felutazzam. Találkozom az elsõ barátnõmmel, elücsörgök egy presszóban vagy könyvesboltban, rendszeresen elsétálok olyan helyek elõtt, ahol tudom, hogy élet van, persze fõleg fiúk, de nem éjszaka sétálok arra és egyedül úgyse volna merszem bemenni.