A homéroszi eposzok, a Kalevala és a hindu eposzok mellett az izlandi Edda is azok közé a világirodalmi kincsesbányák közé tartozik, melyeket hozzáférhetõvé kell tennünk az ifjúság számára. Különges, zordon, érdekes világ tárul az olvasók elé, a kietlen sziklák között élõ óriások harca a jóindulatú, meleget, napfényt és bõ termést adó istenek, az ászok ellen. Megjelenik elõttünk a hatalmas Ódin, a herkulesi erejû, mennydörgõ Thor és Baldur, Ódin legkedvesebb fia. De itt ármánykodik Loki, a Bajkeverõ, és találkozunk a gonosz Fenrir farkassal is, akit az istenek megláncolnak. G. Beke Margit tizenhét történetben foglalja össze az Edda mitológiai anyagát, kerek egészet alkot belõle: ott kezdi, amikor Ódin és két testvére megteremtik a világot, és ott fejezi be, amikor a szörnyû Világveszedelemben elpusztulnak az istenek is, hogy egy új, szebb világnak, bölcsebb isteneknek adják át a helyüket. A kötetet Bernáth István utószava, jegyzetei és magyarázatai, valamint gazdag, az izlandi õskor emlékeit bemutató fényképanyag teszik teljessé. A néprajz nem iskolai tantárgy. Nem is lesz azzá az esztendõrõl esztendõre gyarapodó tanulnivalók sorában. Hiába keressük az általános iskolai vagy gimnáziumi órarendekben. De mégis ott van az irodalomórán a népköltészetben, a népmesekincsben, a nagy magyar Írók falu- és parasztábrázolásaiban, a történelemórán a magyar õstörténetben, a földrajzórán a tájnevekben, a rajzórán a szép formájú cserépedények és szõttesek tökéletes kompozícióiban, az énekórán, mikor felcsendül a népdal. A mai fiatalok mohón keresik a népmûvészet nagy és erõs forrásait, mentik a feledés elõl értékeit. Nekik szól ez a könyv, hogy keresni tudják a még menthetõt, és megkülönböztetni a divatos, népies giccset az igazi értékektõl. A kötet mintegy kétszáz képével, hiteles fotóival és grafikáival, bibliográfiájával ezt a célt szolgálja hittel és meggyõzõdéssel.