Az Acélzivatarban (1920) Ernst Jünger (18951998) egyik legismertebb, legendás mûve, egyben a Nagy Háború egyik leghitelesebb frontregénye. A szerzõ a háború alatt végig naplót vezetett, regényében saját élményeit írja meg: egyetemi diákként, még szinte gyermekfejjel, tizenkilenc éves korában önként jelentkezett katonának, és a nyugati fronton végigharcolta a világháborút. A húszas években egyik vezetõ teoretikusa a konzervatív forradalom-nak. Ez a szellemi irányzat a weimari köztársaságot jobbról bírálta, viszont többnyire távol tartotta magát a nemzetiszocializmustól is. Hitler hatalomra jutása után Jünger fokozatosan belsõ emigrációba vonult. Háborús tapasztalatait a mérhetetlen szenvedéseket, a brutális eseményeket és olykor a már-már idilli pihenõnapokat mindenféle álromantika és érzelgõsség nélkül tárja az olvasó elé. Az Acélzivatarban Erich Maria Remarque Nyugaton a helyzet változatlancímû nagy sikerû regénye mellett az elsõ világháború egyik, Németországban több kiadást is meg ért alapmûve, magyarul mostjelenik meg elõször. A legszebb háborús regény, amit valaha olvastam írta róla André Gide. Jünger munkásságát rangos kitüntetéssel ismerték el, 1982-ben Goethe-díjat kapott. 1984-ben, az elsõ világháború kitörésének 70. évfordulóján a németfrancia megbékélés jegyében a verduni csatatéren együtt tisztelgett Kohl kancellárral és Mitterrand elnökkel az áldozatok emléke elõtt.