A nõvérek (e-könyv)

Eötvös József (1813-1871) író, miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság elnöke, Eötvös Loránd fizikus apja. „Mint politikus középhelyet foglal el Széchenyi és Kossuth között. Széchenyinél haladóbb és türelmetlenebb, de nem forradalmár, és ez választja el Kossuthtól. Fél attól, hogy a forradalom megakasztja a fejlõdést. Közben ismeri a nép indokolt elégedetlenségét, és részvéte egészével áll a megalázottak mellé. Az elzüllött nemesség Magyarországának halhatatlan képét rajzolja meg vádló hangú nagy regényében, a világsikert arató A falu jegyzõjében. (Az elsõ olyan magyar irodalmi mû, amelyre különbözõ nyelvû fordításai alapján külföldi kritikák is elismerõen felfigyelnek.) Majd hamarosan megjelenik Dózsa parasztháborújáról szóló regénye, a Magyarország 1514-ben. Ez amilyen nagy megértéssel mutatja be az elkeseredésükben fegyvert fogó parasztokat, ugyanolyan szorongással figyelmeztet, hogy szörnyû ára lehet egy ilyen megmozdulásnak. Alighanem azt mondhatjuk, hogy politikailag A falu jegyzõje a legjelentékenyebb regénye, a Magyarország 1514-ben a legjobban megírt mûve.” Hegedüs Géza „Csalódásaink egyik fõ oka abban fekszik, hogy oly állapotokat s érzelmeket állandóknak képzelünk, melyek éppen azért, mert fölötte szépek, ritkák és múlékonyak is. A legszebb mezõn is a virágok bizonyos távolban állnak egymástól, a legtisztább egen a csillagok egyenkint ragyognak, s úgy van ez az életben is. Mint legmagasabb hegytetõkön, úgy az érzéseknek bizonyos magasságában csak pillanatokra állhatunk meg: mindennapi életünk alantabb körökben forog. De mit késõbb mindenki, s fájdalom, magán is tapasztal, azt fiatal korában nehezen bocsátja meg másoknak, s nem bámulhatjuk, ha Margit késõbb újra elégedetlenné vált. A szenvedélyes pillanat után, melyben magát férje által ismét szeretve gondolá, nem tért-e vissza minden elébbi helyzetébe?” (részlet)