„Új korszak küszöbén állunk. Vannak, akik már régen várják, vannak, akiket rettegéssel tölt el, és vannak olyan társaink is, akik a már bekövetkezett változásokból alig vettek észre valamit, sőt, jövőképpel is csak korlátozott mértékben rendelkeznek… Az emberek többsége azonban nyugtalan, és – miközben életét mindenki csak az örök MOST-ban élheti – gondolatban előre-hátra szaladgál az időben, kutatja, keresi, hogy valójában mi az, ami volt (gondolok itt a torzításmentes történelmi eseményekre), és – főleg – mi az, ami felé haladunk?” A korszakváltás – az átmenet a Halak korszakából a Vízöntő korszakába – belső folyamat. Az anyagi világ értékrendje szerint élő ember szembesül a valósággal: a pusztán anyagi értékekre és érdekekre épülő világ összeomlóban van, helyreállíthatatlan és menthetetlen. Az univerzális érvényű régi-új értékrendet – bár minden ember a szívében hordozza – felvállalni kevesen merik. Ez a belső konfliktus a külvilágban gazdasági krízisek, természeti katasztrófák és csapások formájában jelenik meg. Békésebb átmenetre csak azok számíthatnak, akik meg tudják teremteni a belső békét, és rá tudnak hangolódni a spirituális értékrendre. Lehet, hogy a soron következő Aranykorszak bölcsője a Kárpát-medence, és a folyamat már elkezdődött?
Balogh Béla (1955) író, előadó, híd- és útépítő mérnök.
Tanulmányait Erdélyben, ezután fiatal mérnökként Nagykárolyban dolgozott. Saját bevallása szerint "a materializmus szellemében nőtt fel". Harminchat éves koráig ezt a szemléletmódot vallotta, habár találkozott a hipnózissal, a telepátiával és a telekinéziával. Ezen utóbbi időszakról saját honlapján így ír: "Bármihez nyúltam, úgy tűnt, tökéletesen illeszkedik egy olyan világképbe, ahol az ember nem csak fizikai lény, hanem egyben energialény is, és ahol a születés előtti élet, a halál utáni élet és az egész univerzum minden részletére kiterjedő gondos tervezés nem hit kérdése, hanem fizikai törvényekkel és kísérletekkel alátámasztható tény." 1987-ben Svédországba emigrált. Tagja lett a Fehér Sas Páholynak, ahol felismerés-áradatot tapasztalt meg, ami a Végső valóság megírásához vezettek, melyet a szerző először svéd nyelven írt meg.
1999 nyarán Budapesten telepedett le. Aktívan tart előadásokat országosan és külföldön egyaránt, valamint könyvet ír, publikál.