Az egri diákok (e-könyv)

Bródy Sándor (Eger, 1863. július 23. – Budapest, 1924. augusztus 12.) magyar író, drámaíró és publicista volt. Néptanítónak készült, de tanulmányait nem fejezte be. 18 éves korában írnokoskodni kezdett. Elsõ cikkeit a helyi lapban sikerült megjelentetnie.  1884-ben Pestre költözött. Megjelentette a Nyomor címû novelláskötetét, és Faust orvos címû regényét.  1888–1889-ig újságíróként dolgozott a Magyar Hírlapnál.  Majd Kolozsvárra ment. Itt elõször az Erdélyi Képes Újságot, késõbb a Kolozsvári Életet (1889), majd a Magyarországot szerkesztette.  1890-ben visszatért Budapestre, ahol újra a Magyar Hírlapnak írt.  1890–1891-ig Fehér Könyv címû folyóiratot adott ki. Herczeg Ferenc Új idõk címû hetilapjában rendszeresen publikált.  1903–1905-ig Ambrus Zoltánnal és Gárdonyi Gézával szerkesztette a Jövendõ címû hetilapot.  1905-ben a Semmeringen öngyilkosságot kísérelt meg. Felgyógyulása után újságíróként helyezkedett el a Pesti Hírlapnál, A Napnál, Az Ujságnál, és késõbb Az Estnél. Az ellenforradalom alatt bécsi emigrációba kényszerült. 1923-ban visszatért Magyarországra. Még megírta utolsó nagy mûvét, egy novellaciklust Rembrandtról. Nem sokkal késõbb kórházba került, és 1924 augusztusában elhunyt. Két ártatlanul kicsapott kisdiák kalandjait beszéli el a neves író ebben a mûvében. Pali és Ákos nehéz szívvel válik meg az egri kollégiumtól, hogy gyalogszerrel elinduljon haza, a távoli Szatmárba. Hamarosan egy himpellér mutatványos keríti õket hatalmába, és késhajigáló artistának tanítja ki a fiúkat. Egy gazdag úr megvásárolja a két gyereket# azok most egy csapásra a legnagyobb jómódba csöppennek. Nincs azonban maradásuk, és megszöknek. Sok kaland után egy csodálatos völgykatlanba jutnak, ahol a robinsoni élet megpróbáltatásai és szépségei várnak rájuk. S amikor a katlan sziklakapuja végül feltárul elõttük: a szabadságharc vitéz honvédei fogadják õket. A két egri diák boldogan csap fel katonának, hogy a magyar szabadságért harcoljanak.